Page 154 - ap081603+

1944 decemberében megkezdődött Budapest ostroma. A Du-nántúl még a németek kezén volt, a keleti országrészben azonban már új élet kezdődött. 1944. december 21-én Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely megválasztot-ta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. A több párt által válasz-tott kormány elnöke Dálnoki Miklós Béla lett. A régi rendszer hivatalnokainak mintegy 70 százaléka elmenekült a helyéről. A közigazgatási űrben a nemzeti bizottságok indították újra la-kóhelyük megbénult életét. Az irányítás azonban csak látszólag volt a nemzeti bizottságok és az ideiglenes kormány kezében. Mindent a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) hatá-rozott meg, amely hazánkban teljes szovjet befolyás alatt állt. A SZEB magyarországi vezetője Vorosilov marsall, he-lyettese a kegyetlen Szviridov tábornok volt. Moszkvai utasí-tásra, sok esetben Sztálin közvetlen parancsára rendelték el hazánkban – többek között – a férfiak munkatáborba hurcolá-sát, amit csak „malenkij robot”*, ’kis munka’ néven emlegetünk. A szovjet vezetők áldásukat adták katonáik erőszakoskodásai-ra, továbbá az ország szervezett és a lakosság spontán kifosztá-sára. Jórészt neki és más szovjet katonai és politikai vezetőknek volt köszönhető, hogy Magyarországon csak a kommunisták érvényesülhettek, minden más pártnak előbb-utóbb el kellett tűnnie a politika porondjáról.

Magyarország egysége helyreállt. A kormány első intézkedé-sei közé tartozott a népbíróságok felállítása és a földreform-rendelet. A népbíróságok a háborús bűnösöket vonták felelős-ségre, de pusztán gyanú és hamis vádak alapján sok ártatlan embert is elítéltek. A népbíróságok és az úgynevezett igazoló bizottságok több mint 50 ezer eljárást folytattak le. Össze-sen 189 halálos ítéletet hoztak. Ezzel egy időben Magyaror-szágon eddig soha nem tapasztalt földosztást tartottak. 1945 márciusában 650 000 földműves között 3 millió 300 ezer hold földet osztottak szét. (A 153. oldalon látható táblázat a harmincas évek birtokviszonyait, illetve az 1945-ös földosztás adatait mutatja.)

Milyen gazdasági és politikai állapotok •

uralkodtak Magyarországon a II. világhá-ború befejezésekor? Mit tartalmazott hazánkra nézve a Jaltá- •

ban és Potsdamban hozott döntés? Melyek voltak a magyar belpolitikának •

azok az 1944–1945-ben hozott döntései, amelyek hátrányosan érintették a háború utáni Magyarországot?