Page 157 - ap081603+

Magyarországot, de főleg Budapestet, a bombatámadások, a német és a szovjet hadműveletek szinte teljesen lerombolták. Az épségben maradt gyárakat, közlekedési eszközöket a jó-vátétel fejében a szovjet csapatok vitték el. Az ország gazda-ságilag teljesen kivérzett. 1946 tavaszán az MKP a Kisgazdapárt elleni politikai harc céljaként létrehozta a Baloldali Blokkot, melynek első feladata a földreform végrehajtása volt. Tagjai az

MKP, az SZDP, az NPP és a szakszervezetek voltak. A dikta-tórikus módszerekre jellemző, hogy az új törvényekkel mintegy

1500 ifjúsági, társadalmi és egyházi szervezetet, intézményt

szüntettek meg. Mindezek a lépések a polgári társadalom fel-számolásának érdekében történtek. A súlyos gazdasági helyze-ten sokat javított az összefogás, az újjáépítés. Az emberek a vá-rosokban és a falvakban hatalmas erővel fogtak hozzá a romok eltakarításához. Pótolták a felrobbantott hidakat, a lakóházakat, a középületeket és a közlekedést is helyreállították.

Az első ideiglenes híd, amelyet a Parlament közelében építettek. Az 1946-ban felavatott Kossuth hidat a fővárosi emberek csak Mancinak becézték

Egy kosár pengő 1946 nyarán már csak négy szem krumplit ért

Az újjáépítés lázában. Villamossínek helyreállí-tása Budán 1945-ben. Magyarország 1945–1949 között belső erőforrásokból jelentős gazdasági eredményeket ért el

Mennyiben hasonlított, és miben tért el az •

I. és a II. világháború utáni helyzet, amely-ből kiindulva hazánk nekifoghatott az or-szág felépítésének? Vedd számba, hogy mely pártok alakultak •

meg 1918-ban, illetve 1945-ben, és melyek játszottak szerepet az ország politikai életé-ben az I., illetve a II. világháború után!

A helyreállítással párhuzamosan a kommunisták hozzákezd-tek az államosításhoz. Ezzel is, akárcsak a munkahelyek te-remtésével, a munkásságnak akartak kedvezni. A kommunis-ták a szakértelem hiányát, a gazdasági bajokat nagyon jól tudták

propagandával helyettesíteni. Hangzatos neveket adtak jól vagy rosszul működő programjaiknak. A hidak újjáépítését a „hídcsa-ta”, illetve a bányászat előtérbe helyezését „széncsata” néven is-merjük.