Page 159 - ap081603+

1

hozzá. Ez a magyarok Csehszlovákiából történő kiűzetéséről szólt. Ezért a magyar kormány a Csehszlovákiával kötendő lakosságcserére kényszerült. Ennek során több mint 70 000 magyarnak kellett lakóhelyét és otthonát elhagynia, de ez a szám a becslések szerint a 100 000 főt is meghaladta.

A szerződés értelmében 70 000 magyarországi szlováknak kel-lett Csehszlovákiába költözni. A magyarok helyzete Csehszlo-vákiában, Jugoszláviában, Romániában és a Kárpátalján egyaránt nagyon hátrányos, sokak számára végzetes volt. Kár-pátalja a honfoglalás óta a Vereckei-hágótól Munkácson és Ung-váron át Beregszászig Magyarországhoz tartozott. A sok gazdát látott terület a két háború között Csehszlovákiához, majd 1939 és 1945 között ismét Magyarországhoz, a háború után pedig a Szovjetunióhoz került. A Vörös Hadsereg katonái innen hur-colták el a legtöbb magyart „malenykij robotra”, ahonnan több ezer ember soha nem tért haza. Kegyetlen sors várt a délvidé-ki magyarságra is. Tito partizánjai a jugoszláviai Bácskában mintegy 50 000 magyart gyilkoltak le, több mint 40 000 em-bert pedig elűztek lakóhelyükről. A magyarországi németeket is elérte a győztesek szigora. Azok közül, akik németnek vallot-ták magukat, a potsdami konferencia határozata alapján mint-egy 200 000 embert telepítettek át Németországba.

A „kékcédulás” választások

A „szalámitaktika” 1947-re meghozta eredményét. A MKP által gerjesztett belpolitikai válság irányíthatatlanná tette az orszá-got. Rákosi ekkor újabb eszközhöz, az „összeesküvésben való részvétel” hamis vádjához nyúlt. Így került a Gulagra többek kö-zött a FKGP főtitkára, Kovács Béla. A kormányfő, Nagy Ferenc pedig egy külföldi útjáról haza sem jöhetett, mert börtönbe ke-rült volna. Ilyen körülmények között került sor 1947 augusztu-sában a háború utáni második országgyűlési választásokra.

A kényszerkitelepítés elől menekülő magyarok Dunacsúnyba érkeznek. 1946. november 19.

A Kárpátalján fekvő Szolyván emelték a „maleny-kij robotra” hurcolt magyarok emlékművét

Sváb család kitelepítése Békásmegyerről. 1946. március 5.

Melyik, mindössze néhány évvel koráb- •

bi, II. világháborús borzalomra emlékeztet az 1946-ban kitelepített szlovákiai magyar családok menete? Miért tehette meg Tito, hogy a háború •

után – amikor már a hadviselő felek véget vetettek a fegyveres harcoknak – 50 000 délvidéki magyart megölethetett? Beszél-jétek meg tanári irányítással! Miért a Kárpátalján élő magyarok kerültek •

a legelzártabb, leghátrányosabb helyzetbe? Miről szóltak a potsdami konferencia ha- •

tározatai?

tori8.indb 157 3/8/11 3:13: