Page 25 - ap081603+

Amikor 5. osztályban az ókori Kelet letűnt nagy birodalmai-ról tanultunk, nem esett szó arról, hogy a 21. század elején Me-zopotámia (Irak), Kína és India újra a világ politikai életének középpontjába kerül. Gyakran hallani a kis területű, de nagy je-lentőségű Szentföldről, ahol Palesztina, illetve ma Izrael terül el. A 20. század első felében ezek az államok szegénységükkel, félgyarmati állapotukkal, társadalmi és vallási feszültségeikkel hívták fel magukra a figyelmet.

India, a „brit korona legszebb gyémántja”, már az I. világháború után megpróbálta a függetlenségét kivívni. Az indiai (hindu) katonák az angolok szövetségesei voltak, s hűségesen harcoltak a brit érdekekért. A háború után azonban rájöttek arra, hogy az

angolok csak eszköznek használták őket. A legnagyobb elé-gedetlenség Pandzsáb tartományban alakult ki, ahonnan a legtöbb hindu katona származott. (A véres konf liktusok sorát a tartomány egyik városában eldördülő sortűz indította el. Az angol katonák belelőttek a békés tüntetőkbe, amelynek eredmé-nyeként több száz halott maradt a téren.) Az elégedetlenkedők élére Mahátma Gandhi állt, aki az erőszakra a „béke fegyveré-vel” válaszolt. A nehézségeket tetézte a hindu és a muzulmán hí-vők egymás iránti gyűlölködésének fokozódása.

Az indiai csapatok vezére megbeszélést tart az angol és a francia tábornokokkal az I. világháború derekán

Idézd fel, hogy mit tanultál Indiáról az 5., •

a 6. és a 7. osztályban! Nézz utána a könyvtárban, hogy az I. világ- •

háború után a világ mely részein maradt fenn a gyarmati rendszer! Mi lehet a magyarázata annak, hogy a tő- •

kés országok és egy szovjet berendezkedésű birodalommellett „harmadik világról” is beszélünk? Milyen ókori eredetű világvallásokról ta- •

nultunk 5. osztályban, amelyek elsősorban Indiához és Kínához köthetők?

Ázsia, s benne Kína, a múltban és ma is megkerülhetetlen politikai tényező. A két és félezer éves cseréphadsereg tömegével, fegyelmezettségével, központi irányítottságával idézi napjaink Kínáját