Page 41 - ap081603+

teret” Európa keleti határáig akarta kiterjeszteni. A versailles-i szerződés ellenére, amely megtiltotta Ausztria és Németország egyesítését, Hitler 1938. március 13-án bevonult Ausztriába. A bécsiek az osztrák származású Hitlert virágesővel fogadták. Ausztria tulajdonképpen önként csatlakozott Németországhoz. Kihirdették a két ország egyesítését, az Anschlusst* ( anslussz). Mivel Olaszország sem akart lemaradni területeinek növe-lésében, Mussolini 1935-ben parancsot adott az Etiópia elleni

hadműveletre. Olaszország katonai gyengesége már e hadjá-ratban megmutatkozott. Lassan minden nyugati állam elfor-dult Olaszországtól, amely számára nem maradt más út, mint a németekhez való igazodás. 1936 októberében Hitler és Mus-solini szövetséget kötött. Létrejött a Berlin–Róma-tengely.

A nyugat-európai demokráciákban – Angliában, Franciaország-ban, Hollandiában – csak elhanyagolható jelentőségű politikai csoportosulások rokonszenveztek a fasizmussal. Átütő sikert a szélsőjobbos törekvések csak Spanyolországban értek el. A politikai és gazdasági feszültségek a három éven keresztül zaj-ló spanyol polgárháborúhoz (1936–1939) vezettek. A gyűlö-let, az öldöklés hosszú időn át rányomta bélyegét a spanyol tár-sadalomra.

Az 1936-os spanyolországi demokratikus választásokon a baloldali pártok győztek. Megalakították a népfrontkor-mányt. A kormányban a kommunisták befolyása érvényesült, ami belső feszültségeket gerjesztett. A népfrontosok felléptek a nagytőkések, a nagybirtokosok, a polgári erők ellen. A viszály akkor mérgesedett el, amikor a hadsereg a nagyon vallásos spa-nyol nép egyháza, illetve a római katolikusok templomai, ko-lostorai ellen indított támadást. A gyűlölet lángja Spanyolor-szágban a 20 000 lerombolt templom, a sok ezer legyilkolt pap, szerzetes, apáca miatt az egekig csapott. A kriptákból az utcára vitték az egyház halottainak (püspököknek, érsekek-nek, apátoknak) koporsóit, és a csontokat a kövezetre borítot-ták. Meggyalázták a templomok kegytárgyait, összetörték a berendezésüket. 1936. július 18-án kirobbant a spanyol pol-gárháború. A népfrontkormány elleni felkelést a Francisco Franco (fránsziszko frankó) vezette jobboldali tisztikar kez-deményezte. A katonák a puccsot néhány naposra tervezték. Franco (az olasz és a német példát követve) „rendet” akart te-remteni. Fegyveres harc kezdődött, amelyhez egyre több or-szágból csatlakoztak önkéntesek.

Miért volt a németek számára elfogadható •

Hitler politikája? Miért sikerült Németországnak fegyveres •

konf liktus nélkül elfoglalnia a Saar-vidéket, a Rajna-vidéket és Ausztriát?

 Állapítsd meg Európa térképe alapján, hogy melyik ország számára jelentett egy-re nagyobb veszélyt Németország, Olaszor-szág és Spanyolország jobbra tolódása! Idézd fel korábbi tanulmányaid alapján a •

polgárháború fogalmát!