Page 54 - ap081603+

This is a SEO version of ap081603+. Click here to view full version

« Previous Page Table of Contents Next Page »

52

A tanácshatalomműködése

Az 1919. március 21-én megalakult Tanácsköztársaság szi-gorú rendeletek meghozatalával látott munkához. A fegyverrel szembeszegülőket halállal büntették. Statáriumot (vészhelyzet-ben alkalmazható rögtönítélő bíróságot), és szesztilalmat vezet-tek be. Az utcákat vörösbe öltöztették. A Parlamenttől kezdve történelmi nagyjainknak a Hősök terén álló szoborcsoportjá-ig mindent vörös lepellel vontak be. Budapest központi terein Lenin-, Marx- és Engels-szobrok jelentek meg. A hivatalokat, a rendfenntartó és az igazságszolgáltató szerveket szovjet mintá-ra szervezték át. A proletárdiktatúra államigazgatási rendszere a tanácsokon alapult. A községi, városi, kerületi és az ezeket összefogó járási, megyei, budapesti tanácsok a hatalom ren-delkezéseit hajtották végre. A törvényhozó szerv a Tanácsok Országos Gyűlése (TOGY) volt. A döntéshozó szervek tagjai többnyire megbízható kommunisták voltak.

A tanácshatalom támogatói és ellenzői

A proletárdiktatúra elsősorban a városi munkásságra tá-maszkodott. A rendeletek zömét a munkásság érdekében hoz-ták. A munkáscsaládok ingyen mehettek moziba, múzeumba, állatkertbe, színházba, gyermekeiket ingyen vitték üdülni. Uta-zási kedvezményeket kaptak, bevezették a 8 órás munkaidőt. Béremelések, jobb lakásviszonyok jelezték a városi szegények életének javulását. Mindezek ellenére a tanácshatalmat a mun-kásság is megszenvedte.

A falun élő parasztság helyzete szöges ellentéte volt a vá-rosi munkásokénak. A falujához, földjéhez, templomához, papjához ragaszkodó parasztok az első pillanattól kezdve szem-bekerültek a tanácshatalommal. Az elmaradt földosztás, a parasztgazdák tönkretétele, a papok üldözése ellenállást váltott ki a falu népéből. Az új hatalom ellenségnek tartotta a nemzeti érzelmeit megvalló, földjéhez ragaszkodó falusiakat. A nagyobb ellenállást tanúsító környékeken egyre gyakrabban tűntek fel terrorkülönítményesek, élükön Szamuely Tiborral, a „prole-tárököllel”. 1919-ben Győrben tartott „húsvéti beszéde” elárulja, hogy ki volt valójában Szamuely: „Aki azt akarja, hogy visszatér-jen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába! A vértől nem kell félni! A vér acél: erő-síti a szívet, erősíti a proletáröklöt.” A magyar zászlót a vörös le-pel, a nemzeti címert a vörös csillag váltotta fel.

Bíró Mihály: Kalapácsos ember

Nyaralásra induló proletárgyerekek a Keleti pá-lyaudvar előtt. 1919. július

Vörös piramis fedi Baross Gábor szobrát Buda-pesten

Keresd fel lakóhelyeden vagy annak közelében azt az épületet vagy •

emlékhelyet, ami a háború végéhez, illetve a Tanácsközársaság ese-ményeihez kapcsolódik!

tori8.indb 52 3/8/11 3:07:

Page 54 - ap081603+

This is a SEO version of ap081603+. Click here to view full version

« Previous Page Table of Contents Next Page »