Page 64 - ap081603+

A történelmi Magyarország kétharmad részének elvesztésé-be sem a politikusok, sem a magyar nép döntő többsége nem tudott belenyugodni. A következő évek, évtizedek politikája nem lehetett más, mint a területek egy részének visszaszerzé-sére irányuló követelés. Ez volt a revíziós politika. A „revízió” – felülvizsgálat – a trianoni béke szövegének újratárgyalását, a rossz döntések eltörlését követelte. Az óriási veszteségek ellené-re az ország az 1920-as évek második felére – bel- és külpoliti-kailag – felkészült a társadalmi egyensúly és a szétzilált gazda-sági élet helyreállítására.

A trianoni békeszerződés foglalkozott az új Magyarország ha-tárain túlra került magyarok helyzetével is. Az utódállamok képviselőinek alá kellett írniuk azokat a kisebbségvédelmi egyezményeket, amelyek a felvidéki, erdélyi, délvidéki magya-rokat védték, tekintettel a várható nehézségeikre. Ezeknek az egyezményeknek a jó részét a kisantant országai azonban nem tartották be. A legnehezebb helyzetbe az értelmiségiek, a hivatalnokok kerültek, hiszen automatikusan megszüntették az állásaikat. Ők Magyarországra menekültek, s évekig vago-nokban laktak. A parasztság helyzete sem volt könnyű, hiszen állandó üldöztetésnek voltak kitéve, de maradhattak házaikban, megcsonkított földjeiken. A munkások nagy része is maradt a gyárakban, az üzemekben, de korábban kiszámítható életük folyamatos bizonytalanságban telt.

Tanuld meg könyv és térkép nélkül az elcsatolt területek nagyságát •

négyzetkilométerben! Tanuld meg könyv és táblázat nélkül az elcsatolt területekre került •

népesség számát, kiemelve benne a magyarok létszámát! Választhatott-e más politikát a korabeli Magyarország, mint azt, amit •

választott? Indokold meg a válaszodat!

Milyen céljai voltak Magyarországon a re- •

víziós politikának? Kutass a könyvtárban, hogy milyen volt •

a határon kívül rekedt magyarok sorsa a két háború között! Melyik elcsatolt országrész magyarjainak •

az élete fordult rosszabbra a trianoni dön-tés után?