Page 66 - ap081603+

zás döntsön. 1921 decemberében a városnak és környékének lakói az urnák elé járultak. A voksolók kétharmada úgy döntött, hogy Sopron, valamint két falu továbbra is Magyarország-hoz tartozzon. Hazánk történelmében ez volt az első népsza-vazás. Eredményeként jogosan nevezzük Sopront a „leghűsége-sebb városnak”.

Miért kapta a Tűztorony bejárata a „hűség kapuja” nevet? • Mit gondolsz, a többi környező ország (Románia, Csehszlovákia, SHS •

Királyság) egy-egy területe kapcsán miért nem rendezhettek a ma-gyarok népszavazást?

A gazdaságilag szétzilált országot először gróf Teleki Pál (1920–1921), majd gróf Bethlen István (1921–1931) miniszter-elnök próbálta rendbe hozni. A Horthy bizalmát élvező erdélyi főnemesek úgy gondolták, hogy erős úri középosztályt kell te-remteni, és a parasztság földigényét ki kell elégíteni. A föld-reformot Nagyatádi Szabó István minisztersége alatt dolgozták ki, aminek eredményeképpen 1,2 millió hold földet osztot-tak szét mintegy 410 000 paraszt között. A 2-3 holdas parcel-lák – ráadásul a rosszabb minőségű földből – nem biztosítot-tak mindenkinek megélhetést. Ennek ellenére a földosztás és az ingyenes 250 ezer házhely a rendszer mellé állította a pa-rasztság zömét. A Horthy által alapított „vitézi rend” tagja-inak 15-20 holdas telkeket adományoztak, amelyeket az utó-dok örökölhettek. A vitézek és családtagjaik is a kormányzó feltétlen híveivé váltak. A mezőgazdaságban továbbra is fenn-maradt az elavult szemtermelés, amely visszafogta a jobb ter-méseredmény elérését. Ráadásul a nagybirtokrendszer szinte érintetlenül maradt, hiszen a nagybirtokok aránya 32,3% volt. Az iparban a textilgyártás, a vasútfejlesztés, a dízelmozdony-gyártás, továbbá a gép- és traktorgyártás vált sikeres ágazattá.

Kutass a könyvtárban, hogy Sopron mel- •

lett melyik volt az a két falu, amely a nép-szavazásnak köszönhetően ma is hazánk-hoz tartozik! Kutass a könyvtárban, hogy 1921-ben me- •

lyik ország volt kedvezőbb gazdasági hely-zetben: Ausztria vagy Magyarország!