Page 68 - ap081603+

Magyarország mennyország!” Reggelente a tanítás az iskolák-ban a magyar hiszekeggyel kezdődött: „Hiszek egy Istenben, hi-szek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Ma-gyarország feltámadásában!” Ezek után érthető, hogy a háború győztesei nem bíztak Magyarországban. A magyar vezetők szerettek volna kitörni az elszigeteltségből. Jó alkalom kí-nálkozott erre 1926. augusztus 29-én, a mohácsi csata 400. év-fordulóján. Horthy ünnepi beszédében a török elleni magyar– szerb összefogásról beszélt, párhuzamot vonva múlt és jelen között. Jugoszlávia azonban nem reagált a magyar közeledés-re. Olaszország viszont felfigyelt a magyar nyitási törekvésekre. Mussolini 1927-ben római látogatásra hívta meg Bethlent, ahol megkötötték az olasz–magyar örök barátsági szerződést. Ily módon Bethlen megszerezte az egyik győztes nagyhatalom tá-mogatását. Egy évvel később Lengyelországgal is újrakötötték a több évszázados múltra visszatekintő szövetséget. Németor-szággal ekkor még nem sikerült hasonló kapcsolatot kiépíte-ni. Bethlen álma Anglia nyílt támogatásának megszerzése volt. A kezdeti magyar lépéseket az angolok nem utasították el. Magyarország gazdasági fejlődésében lényeges változást ho-zott a Népszövetségtől felvett kölcsön. Hazánk 1922-től vált a Népszövetség tagjává, amely – a kisantant tiltakozása ellené-re – három évvel később 250 millió aranykorona kölcsönt nyújtott a magyar gazdaság megsegítésére. A pénzt többek kö-zött az inflációmegfékezésére használták fel. 1924-ben meg-alapították a Magyar Nemzeti Bankot, 1926-ban pedig beve-zették az új pénzt, a pengőt, hivatalos nevén a pengőforintot. A népszövetségi kölcsönt hitelek követték, amelyeknek közel negyedét az ipar fejlesztésére fordították. A kölcsön a gazda-ság talpra állítása, illetve az újabb beruházások elindítása mel-lett lehetővé tette, hogy olyan létesítmények is felépülhessenek, mint például a lillafüredi Palotaszálló. Helyreállt az államház-tartás egyensúlya, de csak szigorú pénzügyi fegyelemmel és az adózás emelésével volt tartható. A pengő Európa egyik legstabi-labb pénze lett. (1 pengő 12 500 koronát ért. Az új pénz kiállta a gazdasági válságot, az újabb háborút. Értékét csak a II. világhá-borút követően, 1946-ban veszítette el.)