Page 78 - ap081603+

legfeljebb 20%-a lehet zsidó. (Zsidó volt az, aki izraelita vallású-nak mondta magát.) A zsidó származású magyarok az ország lakosságának 5%-át adták. Az értelmiségi pályák – a korabe-li megítélés szerint – létszámarányuknál nagyobb mértékben nyújtottak nekik megélhetést. A zsidó értelmiség számára a tör-vény egyértelműen létbizonytalanságot jelentett.

Az 1938-as esztendő Szent István király éve volt. Országalapító királyunk halálának 900. év-fordulóján törvényt hoztak „Szent István király dicső emlékének megörökítéséről”. Templomok épültek vagy megújultak, középületek, művé-szeti alkotások születtek, új kiadású könyvek so-ra jelezte az évforduló jelentőségét. A korabeli Magyarország népében ez erőt, hitet, az össze-tartozás érzetét keltette.

Miért értek el sikereket a német agitátorok •

a magyarországi sváb falvakban? Mi a véleményed arról, hogy egy idegen •

ország aktivistái kifejthették nézeteiket, és tevékenykedhettek a magyar falvakban? Miért javultak az életkörülmények a fegy- •

verkezési program végrehajtása idején? Minek hatására születhetett meg Magyar- •

országon 1938-ban az első zsidótörvény? Miért volt fontos Magyarország számára az •

egyházi világkonferencia megrendezése?

Vedd sorra, hogy milyen fontos események •

zajlottak le 1938-ban Magyarországon! Állapítsd meg, hogy az 1938-as események •

közül hazánk sorsára melyek voltak pozitív. és melyek negatív hatással!

Az 1938-as müncheni egyezményben az angol, a francia, a német és az olasz vezető politikusok többek között arról is határoztak, hogy Magyarország és Csehszlovákia trianoni ha-tárait felül kell vizsgálni. Végül Németország és Olaszország külügyminisztere dön-tőbírósági határozatot hozott, ez volt az első bécsi döntés. Ez figye-lembe vette az etnikai határokat, amelynek elmulasztása Trianon legnagyobb bűne volt. A döntés alapján 1938. november 2-án Ma-gyarország Csehszlová-kia területéből 12 000 km 2 -t, a Felvidék dé-li részét visszakapta. A visszacsatolt terüle-ten élő 1 058 000 főből