Page 85 - ap081603+

Amohóságát leplezni sem képes Sztálin a kis lélekszámú Finn-ország ellen indított háborút. A finnek ugyanis nem voltak hajlandók – szovjet követelésre – átadni a Leningrád térségében fekvő Karéliát. Az 1939 novemberében kirobbant háború négy hónapig tartott. Míg a szovjetek kisebb katonai, a finnek óriá-si erkölcsi sikert értek el. A hősiesen harcoló országnak segít-ségére volt a hideg és a téli terepviszonyok. Finnország mintegy 50 000 km 2 -nyi területet veszített el. Az 1939 és 1940 között zaj-ló háborúban 25 000 finn és hozzávetőleg tízszer annyi szov-jet katona esett el. (Finnországot honvédő harcában magyar ön-kéntesek is segítették.)

A szovjet csapatok által megszállt Észtországban, Lettország-ban és Litvániában kommunista, azaz szovjetbarát kormá-nyok alakultak. E bábkormányok* kimondták a Szovjetunió-hoz való csatlakozásukat. Egyedül Finnország szállt szembe a szovjet erőszakkal, amelynek eredményeként csak a Leningrád környéki területeket tudták elvenni a legészakabbra fekvő bal-ti államtól. Ezzel egy időben megkezdődött a Baltikum né-peinek módszeres kitelepítése hazájukból. A hatalmas Szov-jetunió távoli vidékeire vitték őket, helyükre pedig oroszokat költöztettek be.

Melyek voltak azok a német, illetve szovjet háborús cselekedetek, •

amelyek már az első hónapokban a háború legelemibb szabályait is felrúgták? AMolotov–Ribbentrop-paktum a szovjet–német barátságot foglal- •

ta írásba. Ennek ellenére miért történhetett meg, hogy Hitler kelet, Sztálin pedig nyugat felé tört?

Andrzej Wajda, a neves lengyel filmren- •

dező 2008-ban készített filmet Katyn cím-mel. Nézd meg az alkotást, ha lehetőséged van rá! Mikor nyerték el jelenlegi önállóságukat a •

balti államok? Nézz utána az interneten! Mihez hasonlítható az a tett, amikor népcso- •

portokat telepítenek ki őseik lakóhelyéről?

A háború egyik legkegyetlenebb vérengzését a Vörös Hadsereg katonái követték el Lengyel-országban. A szovjet belügyi alakulatok, német segítséggel, ezerszámra ejtették foglyul a len-gyel hazafakat. A szovjet határ közelében lévő Katynban és Kalinyinban több mint 14 500 len-gyel tisztet gyilkoltak meg, majd a holttesteket közös sírba temették. A katyni tömegsírokról már 1943-ban tudomást szerzett a világ, de a teljes igazságra csak 1990 után derült fény, ami-kor hozzákezdhettek a sírok feltárásához.

Finn katonák sítalpakon vették fel a harcot az oroszok ellen A katyni áldozatok emlékére felállított kereszt

Krakkóban