Page 93 - ap081603+

rábban örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. En-nek következtében Jugoszlávia 1941. március 25-én csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Hitler öröme azonban ko-rai volt. Két nap múlva Jugoszláviában megbuktatták az egyez-ményt kötő kormány, az új jugoszláv vezetés pedig szembehe-lyezkedett a németekkel. Hitler ezért erőszakos megoldáshoz folyamodott. A máshol eddig jól bevált módszer szerint lero-hanta a balkáni államot.

Azáltal, hogy Németország megtámadta Jugoszláviát, Magyar-ország kényes helyzetbe került. Teleki Pál miniszterelnök (1939–1941) még Hitler érdekeiért sem volt hajlandó Jugo-szlávia ellen fordulni. Ragaszkodott a „nem hadviselő szövet-séges fél” állapothoz. Hitler azonban mindenképpen Magyaror-szágon keresztül akart felvonulni a balkáni ország ellen. A kormányfő helyzetét tovább nehezítette az angoloktól érkező távirat. (Lásd Churchill üzenete…)

Teleki a németek akaratát – tekintettel az adott erőviszo-nyokra – nem utasíthatta vissza. Ugyanakkor a beleegyezé-sét sem adta ahhoz, hogy a németek átvonulhassanak hazán-kon. Megoldásként az öngyilkosságot választotta. 1941. április 3-án holtan találták dolgozószobájában. Halálának kö-rülményei máig tisztázatlanok. Teleki Pál tettével szinte látno-ki módon előre jelezte Magyarország elkerülhetetlen ve-reségét a háborúban. Megpróbálta felhívni a kormányzó és a magyar vezetés figyelmét a fasizmus ekkor már nyilvánvaló veszélyeire. Öngyilkosságának helyszínén búcsúlevelet is ha-gyott, mely egyértelművé tette, hogy tisztán látta az ország és a saját helyzetét.

A magyar vezetők azonban úgy gondolták, hogy az újabb terü-letgyarapítási lehetőséget mindenképpenmeg kell ragadni. Hiszen ez megkoronázta volna a következetes, két évtizedes revíziós politikájukat. Az 1941. április 6-án meginduló né-met támadás következtében megszűnt a jugoszláv állami-ság. (A jugoszláv repülőgépek április 7-én és 8-án több hullám-ban a magyar településeket bombázták, de hazánk ekkor sem lépett hadba déli szomszédjával. Amikor viszont Horvátország április 10-én kinyilvánította önállóságát, új helyzet állt elő, hi-szenmegszűnt Jugoszlávia.) Amagyar katonák csak Jugoszlávia felbomlása után, április 11-én lépték át a határt. Két nap alatt

A távirat egy részletéből következtetni tudunk arra a helyzetre, amelybe Magyarország került, s amilyennek például az angolok látták az euró-pai stratégiánkat. „…Ha Magyarország átengedi területén a Jugoszlávia ellen támadó német csa-patokat, Anglia megszakítja Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatokat. Ha azonban Ma-gyarország a támadáshoz bármilyen okból csat-lakoznék, úgy Nagy-Britannia és szövetségesei hadüzenetével kell számolnia.” A távirat szöve-ge egyértelmű volt, s feltehetően döntő hatással volt Teleki további tetteire.

Teleki Pál búcsúlevele Horthyhoz Főméltóságú Úr!

Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszé-den alapuló örökbéke-szerződéssel szemben. A nem-zet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitá-sokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. Teleki Pál 1941. ápr. 3.