Page 25 - ap030907_kesz_konyv

Írd a kiemelt szavak számát a rajz megfelelõ részéhez! A többnyire lapos, sík területet síkságnak nevezzük. Felszínét kisebb halmok (1) és mélyedések (2) ta-golják. Jól átlátható, könnyen bejárható terület. Az ilyen tájon könnyû építkezni is. Füves pusztáinak, lege-lõinek termõföldje jól megmunkálható, ezért az em-berek szívesen települtek ide. A településeket össze-kötõ utakat fák, fasorok szegélyezik.

Az önmagában álló kiemelkedést dombnak, a több domb által alkotott tájat domb-ságnak nevezzük. Enyhén emelkedõ (lankás) vagy meredek domb oldalán (3) ka-nyargó utak vezetnek föl a dombtetõ (4) felé. A napsütötte domboldalakon az ember gyümölcstermesztéssel, a dús füvû legelõkön állattartással foglalkozik.

A magasabb kiemelkedést hegynek, a több hegy által alkotott tájat hegységnek nevezzük. Az alja a hegy-láb (5), oldala a hegyoldal (6), a teteje pedig a

hegytetõ (7). A hegyek között húzódó keskenyebb mélyedés a völgy (8). A medencét (9) minden ol-dalról dombok, hegyek ölelik körül. A dús erdõkkel borított szép tájat az ember szívesen választotta lak-helyéül. A völgyekben és a medencékben települt le.

Mit gondolsz, hány méterre emelkedhetnek a felszín fölé a dombok és a hegyek? Próbáld leolvasni a 22. oldalon található rajzról!

Egészítsd ki a rajzot az olvasottak alapján! „Telepítsd be” a tájat!

Gondolkodó

Következtess a szöveg mondatai alapján!

• Mivel foglalkozhatnak a síkságon, dombvidéken és hegyvidéken élõ emberek? • Hogyan közelíthetik meg a településeket a dombságon és a hegységen?

Milyen utak vezethetnek oda?

• Hogyan építkezhetnek a dombvidéken és a hegyvidéken?

23

3.

4.

5.

1.