Page 39 - AP032603_Napi(s)_gyakorlo3_beliv.indd

Jutalomoldal

Tudod-e ezt a holdakról?

Találd ki, hogy mire gondoltam!

Merre vezet az út a Holdra?

A Nap után a legfényesebb égitest az égbolton. Nem csil­lag és nem is bolygó. Mikor fekszel, ő akkor kél.

Megfejtés : _____________________________________

A nagybolygók körül keringő égitesteket nevezzük hol­daknak. A Merkúr és a Vénusz kivételével az összes többi nagybolygónak van egy vagy több, kisebb vagy nagyobb holdja. A mi Holdunk, amely a Földünk körül kering, a legközelebbi égi szomszédunk. Saját fénnyel nem rendelkezik, a Nap világítja meg. Már sok min-dent tudunk róla. Például azt, hogy a Holdon se víz, se levegő, se élőlény nincsen. 14 napig tart a nap­pal és 14 napig az éjszaka. A fel­szí­ne nappal 100 fok­nál is forróbb, éjszakánként pedig mínusz 130 fokra is lehűl a hőmérséklet. Mivel ugyanannyi idő alatt fordul meg a saját tengelye körül, mint amennyi idő alatt megkerüli a Földünket, ezért min­dig ugyanazt az oldalát látjuk. Azt már bizonyára észrevetted, hogy a Hold alakja egy-egy hóna-pon belül állandóan változik. Hol keskeny sarlónak, hol fél korong-nak, hol teliholdnak látszik.

Ma már műholdak is keringenek a Földünk körül. Ezeket az ember alkotta és sokféle célra használják őket: tudományos kí­sér­leteket, meteorológiai megfigyeléseket végeznek velük. A műholdak tévéműsort közvetítenek vagy telefon­-össze­kötte­ tést teremtenek a világ távoli pontjai között.

3

AP032603_Napi(s)_gyakorlo3_beliv.indd 37 11/2/15.