This is a SEO version of AP032603_Napi(s)_gyakorlo3_beliv.indd. Click here to view full version
« Previous Page Table of Contents Next Page »Olvasd el a szöveget, majd oldd meg a feladatokat!
Őseink élete
Hitelt érdemlő forrásokból ismerjük a vándorló magyarság ősi életmódját. A magyarok nemcsak friss füvet keresve terelik nyájaikat, hanem sok szántóföldjük is van a folyó-parti téli szálláshelyük környékén. Tavasszal a téli szállás mellett gabonát vetnek, nyáron távolabb legeltetnek, és ősszel hazatérve betakarítják a termést. Honfoglalás előtti szókészletünkben valóban meglepő a földművelésre utaló török jövevénysza-vak 1 nagy száma. A településeken folyó földművelés bizonyságai a vermekben talált búza-, árpa-, kölesmagvak, a tavaszi és őszi vetésről árulkodó gyommagvak. Megtalálhatók a nehéz és könnyű ekék vasrészei, valamint a földművelés, a szőlőter-mesztés és a ház körüli jószágtartás mindenféle eszköze. Ezekkel az eszközökkel az ott élő mesteremberek látták el a település lakóit.
A szegényebb falvak kunyhóinak csupán szalmával, gizgazzal fedett s földdel is meghányt nyeregtetői 2 alig emelkedtek a föld felszíne fölé. Egészen más kép tárult az érkező szeme elé a rangosak szállásain. Messziről fénylettek a csontliszttel 3 fehérített nemez 4 sátorbevonatok. Ezek csoportjából méretével, központos elhelyezésével is kivált a vezéri sátorpalota. A tetőkarika peremét, a boltozatos fedél alsó szegélyét és a bejáratot fedő nemeztakarót színpompás rátétdíszek borították. Belsejét brokátok 5 , szőnyegek bélelték; díszesen faragott kereveteit 6 , zsámolyait finoman kikészített bőrök, prémek tették puhává. Előkelő vendég fogadásakor az ajtó szegletében álló padokon italokkal telt arany és ezüst korsók, serlegek sorakoztak. A jurta 7 közepén lobogó tűz füstjét a rászórt illatos növények tették kellemessé. A nemezsátrak mellett dúsan faragott, gerendákból ácsolt paloták is álltak. Ezekhez tisztálkodási eszköz is tartozott, egy megemelt csappal ellátott, vízzel telített bőrtömlő, amely alá állva az út porát lemoshatták magukról. A magyarok ezt csorgónak hívták.
A szálláshely határain őrök váltották egymást, és az érkező idegen már a külső őrhelynél leszállhatott lováról. A jó szándékú érkező fegyvereit itt önként letette, ruhá-ját, felszerelését át is vizsgálták, és felszerszámozott lovát megőrzésre átadva gyalo-gosan folytatta útját a vezéri palotáig. A sátrak közt láthatta a kelmékkel, prémekkel, nemesfémekkel, ékszerekkel megrakott, vagyont őrző kocsik sorát, a táborhely urá-nak póznára tűzött jelvényét, és a központi épület körül a zászlókat, amelyek rangot jelöltek. Számuk a rang szerint nőtt, egészen a fejedelem hét zászlajáig.
Dienes István
1 jövevényszavak: idegen néptől átvett, magyarrá vált szavak
2 nyeregtetői: egymásnak támaszkodó 2 sík lapból
3 csontliszt: zsírtalan csontból őrölt liszt
4 nemez: gyapjúból készült, vastag, posztószerű an
5 brokát: arany-, ezüst- vagy selyemszálakkal átsző
az alapból kiemelkedő mintázatú szövet
6 kerevet: támlátlan heverő, pamlag
7 jurta: nemezből készült, favázas, kerek sátor
sík lapból
gyapjúból készült, vastag, posztószerű an arany-, ezüst- vagy selyemszálakkal átsző
68
9 .
AP032603_Napi(s)_gyakorlo3_beliv.indd 68 11/2/15.
This is a SEO version of AP032603_Napi(s)_gyakorlo3_beliv.indd. Click here to view full version
« Previous Page Table of Contents Next Page »