Page 96 - ap040106 gyongyfuzer_kesz_konyv

94

Baranya és a Mecsek

A Duna és a Dráva folyó között elterülő Ba-ranyában, hazánk legdélibb csücskében erdős hegységek, szőlő borította dombsorok, széles síkságok váltják egymást. A tájnak szinte a kö-zepén húzódik végig a Mecsek hegység 46 ki-lométer hosszú és 10-12 kilométer széles vonulata. A környező síkságból meredeken ki-emelkedő Mecsek ősi tengerek vastagon lera-kódott üledékeiből épült fel. Elsősorban mész-kőből, akárcsak a Bakony.

A Mecsek mészkőrétegein átszivárgó csapa-dékvíz sok helyen barlangokat vájt ki a hegység belsejében. Legszebb közülük az Abaligeti-barlang, a mecseki ősember egykori lakóhelye. Mély üregeiben több helyen is rábukkantak a kutatók tízezer évvel ezelőtt itt élt ősünk tűz-helyére, és azokra a kezdetleges szerszámokra, amiket a zsákmányul ejtett barlangi medve csontjából készített magának. A 467 méter hosszú barlangban föld alatti patak fut keresztül.

A hegység mélyét bejáró vizek a Mecsek lá-bánál bővizű forrásokban törnek elő. A hosz-szabb völgyekben csermelyek, patakok kanya-rognak – van, amelyik apró zuhatagokkal, lépcsőzetesen ereszkedik lefelé. Meleg vizek is feltörnek itt-ott. A mánfai 31 fokos gyógyvíz mellett van a sikondai fürdő.

A baranyai síkságból magasan kiemelkedő Mecsek egymást keresztező völgyeket, erdős te-tőket, zuhatagos patakokat tár elénk. S ezt a sok-színű tájat derűs fénybe vonja a déliesen enyhe, napfénydús éghajlat.A tavasz és a nyár itt koráb-ban kezdődik,mint bárhol az országban, a tél pe-dig rövid és enyhe, egy-két virágos növény de-cemberben és januárban is akad a hegységben. AMecsek erdői is délies jellegűek.A napsütöt-te hegyoldalak legszebb díszei a szelídgesztenyé-sek és fügebokrok. Több olyan ritka növénye is van a Mecseknek, amely arról tanúskodik, hogy hajdan jóval melegebb éghajlat volt hazánkban. Ilyen féltett és védett növény az élénksárga zerge-virág, a zöldessárga leplű illatos hunyor vagy a lónyelvű csodabogyó. Szülőhazájuk az Adriai-tenger melléke, Spanyolország, Afrika. A Me-csektől északabbra már sehol a világon nem for-dulnak elő. A hegység egyik legszebb délszaki növénye a fél méter magasságra felnövő, nagy pi-ros szirmú vad pünkösdi rózsa, meg az Olaszor-szágban honos sötétlila kontyvirág.

Antalffy Gyula Édes hazánk című művéből

Találd ki, mi az!

Belül szőrös, kívül fényes, Deres ló látszik az útról, a közepe jaj, de édes! onnan soha el nem mozdul.

Városa van nép nélkül, Felfelé is százágú, tengere van víz nélkül. lefelé is százágú, Se tenger, se puszta, de középen egyágú. hajó be nem járja, ember nem lép rája.