Page 44 - ap040907_kesz_konyv

1. Keresd meg Magyarország térképén is a három résztájat! Írd a rajz alá a nevüket!

2. Vesd össze a rajzot, a fényképeket és az atlasz térképének színezését!

3. Keresd meg a jelölt településeket a térképen is, és olvass le magassági számokat! Írd a rajz-hoz! Hasonlítsd össze a területeket!

Láthatod, hogy nem egyenletes felszínû tájról van szó, de a tengerszint feletti magassága

mégis mindenhol _________ méter alatt van. A táj felszíni formája tehát ________________________________ . „Legmagasabban” fekvõ része a _______________________ , a legalacsonyabb pedig a ______________________ . A magasabban fekvõ részeket világosabb zölddel jelöli a térkép.

4. Kiszínezheted az elõzõ oldali rajzot úgy, hogy látszódjanak a felszíni különbségek!

Hogyan alakult ki a felszín, és vajon mik alakíthatták?

5. Rajzold át a megfelelõ színnel az Alföld két fõ folyójának a vonalát!

6. Figyeld meg a Duna és a Tisza melletti részeket! Milyen színnel jelöli a térkép? Milyen a két folyó közé esõ rész színe?

7. Homokasztalon öntsetek vizet a száraz homokra! Milyenné alakítja a víz a felszínt?

42

A Mezõföld és a Nagykunság felszínét a ___________________________ alakították ki.

8. Emlékszel, mit tanultál a víz és a szél felszínformáló munkájáról és az árvizekrõl?

De hogyan alakult ki a Duna–Tisza közén a Kiskunság? A fenti fénykép elárulja, milyen a talaja ennek a vidéknek.

9. Fújjátok hajszárítóval a terepasztal száraz homokját! Mi történik a homokkal? Rajzolj!