Page 26 - AP040910_TK.indd

24

a cserjeszint és gyepszint növé-nyei

a cserjéknek nincs törzsük, közvetlenül a talaj felett elágaz-nak. a cserjeszintet cserjék, fatal fák alkotják. táplálékot, búvóhelyet, fészkelőhelyet biztosítanak az állatoknak. a cserjeszint és a gyepszint növényei lombfakadás előtt vi-rágoznak. árnyékkedvelők, alkalmazkodnak a kevés fény-hez.

cserje, cserjeszint, árnyékkedvelő

a cserje- és gyep-szint állatai

a gyepszintben élő sün rovarevő, az erdei pocok növény-evő, az erdei egér mindenevő.

a cserjeszintben fészkel a feketerigó. a lakóhelyek környé-kén is megtelepszik.

a vöröshangya, a szarvasbogár és a keresztespók ízelt lábú állat. a bogaraknak kemény szárnyfedője van.

rovarevő, ízelt lábú, kemény szárnyfe-dő, bogár, pók

az erdők nagy-vadjai: a gím-szarvas, az őz és a vaddisznó

a gímszarvas hazánk legnagyobb vadon élő állata. növény-evő, redős zápfogai vannak. a hímek fején agancs fejlődik. az őz az erdőszéleken, füves területeken él.

a vaddisznó mindenevő. szapora állat, évente 10 utódja is lehet.

agancs, mindenevő, gumós felületű záp-fog

az erdő ragadozó gerinces állatai

a ragadozó életmódú állatok frissen megölt állatokkal táp-lálkoznak. táplálkozásukkal megakadályozzák egyes álla-tok túlszaporodását.

a vörösróka kiválóan alkalmazkodik a környezethez. záp-fogai élesek, tépőfogával aprítja fel táplálékát.

a ragadozó életmódú madaraknak erős fogólábuk és tépő-csőrük van. a héja nappali, a fülesbagoly éjszakai állat.

ragadozó életmód, tépőfog, fogóláb, tépőcsőr

Barátcinege Fagyöngy