This is a SEO version of AP040910_TK.indd. Click here to view full version
« Previous Page Table of Contents Next Page »30
síkság, domb, hegy.
Elevenítsétek fel, amit az elmúlt tanévben a síkságról, a dom-bokról és a hegyekről tanultunk!
az elmúlt tanévben már beszéltünk néhány felszínformá-ról: a síkságról, a dombról és a hegyről. Magad is nap mint nap tapasztalod, hogy a körülöttünk lévő táj felszíne nagyon változatos. ezt a változatosságot a formák sokféle-sége mellett a táj különböző magassága is fokozza.
A földfelszín formáinak a magasságát is meg lehet mérni. a felszíni formák magasságát mindig a tenger szintjétől számítják.
a tengerek mélységét is a tengerszinttől mérjük.
A felszín formáit együtt domborzatnak nevezzük. A tengerszinthez viszonyított magasságuk alapján a fő felszínformák: − alföld, − domb, − dombság, − hegy, − hegység.
A tenger szintje és a 200 méteres magasság között elterü-lő síkság az alföld.
A 200–500 méter tengerszint feletti magasságú dombok-ból álló, hullámos felszínű terület a dombság.
Az 500 méternél magasabb kiemelkedések a hegyek. több hegyből álló felszínforma a hegység.
Az 1500 méternél magasabb hegységeket magashegysé-geknek nevezzük.
A hegységek és a dombságok felszínét völgyek teszik vál-tozatosabbá.
a körülöttünk lévő tájak magassága
Az alföld sokszor végeláthatatlan síkság
Sok ilyen domb alkotja a dombságot
Dombság
A hegyek 500 méter fölé emelkednek
A hegységek akár több ezer méter
magasak is lehetnek
tudtad, hogy a több ezer méter magas hegycsú-csok meghódítása milyen hatalmas fzikai megter-helést jelent? a föld legmagasabb hegycsúcsára, a Mount everestre (ejtsd: mont evereszt) oxigén-palack és megfelelő felszerelés nélkül szinte lehe-tetlen feljutni. az első hegymászó csak 1953-ban hódította meg.
This is a SEO version of AP040910_TK.indd. Click here to view full version
« Previous Page Table of Contents Next Page »