Page 32 - AP040910_TK.indd

30

síkság, domb, hegy.

Elevenítsétek fel, amit az elmúlt tanévben a síkságról, a dom-bokról és a hegyekről tanultunk!

az elmúlt tanévben már beszéltünk néhány felszínformá-ról: a síkságról, a dombról és a hegyről. Magad is nap mint nap tapasztalod, hogy a körülöttünk lévő táj felszíne nagyon változatos. ezt a változatosságot a formák sokféle-sége mellett a táj különböző magassága is fokozza.

A földfelszín formáinak a magasságát is meg lehet mérni. a felszíni formák magasságát mindig a tenger szintjétől számítják.

a tengerek mélységét is a tengerszinttől mérjük.

A felszín formáit együtt domborzatnak nevezzük. A tengerszinthez viszonyított magasságuk alapján a fő felszínformák: − alföld, − domb, − dombság, − hegy, − hegység.

A tenger szintje és a 200 méteres magasság között elterü-lő síkság az alföld.

A 200–500 méter tengerszint feletti magasságú dombok-ból álló, hullámos felszínű terület a dombság.

Az 500 méternél magasabb kiemelkedések a hegyek. több hegyből álló felszínforma a hegység.

Az 1500 méternél magasabb hegységeket magashegysé-geknek nevezzük.

A hegységek és a dombságok felszínét völgyek teszik vál-tozatosabbá.

a körülöttünk lévő tájak magassága

Az alföld sokszor végeláthatatlan síkság

Sok ilyen domb alkotja a dombságot

Dombság

A hegyek 500 méter fölé emelkednek

A hegységek akár több ezer méter

magasak is lehetnek

tudtad, hogy a több ezer méter magas hegycsú-csok meghódítása milyen hatalmas fzikai megter-helést jelent? a föld legmagasabb hegycsúcsára, a Mount everestre (ejtsd: mont evereszt) oxigén-palack és megfelelő felszerelés nélkül szinte lehe-tetlen feljutni. az első hegymászó csak 1953-ban hódította meg.