Page 80 - AP040910_TK.indd

78

Élet a dombvidéke-ken

A mezőgazdasági termelés mellé feldolgozóüzemek – pl. cukorgyárak, malmok, húskombinátok – épültek. A dombvidékek hazánk erdőkben gazdag részei. Sokan foglalkoznak fakitermeléssel, melyre faipar települt. Jelentős bevételre tesznek szert az idegenforgalomból. Élet a hegyvidéke-ken

A domborzat adottságai miatt a települések a völgyekben és az alacsonyabb területeken vannak.

A domborzati és éghajlati adottságok miatt szántóföldi termelés csak az alacsonyabban fekvő részeken lehetsé-ges. A magasabb vidékeken kiterjedt kaszálókat művel-nek, itt állattenyésztéssel foglalkoznak.

A déli lejtőkön szőlőt és gyümölcsösöket telepítettek. Er-refelé több híres, történelmi borvidékünk alakult ki. Sokaknak ad munkát az erdő. Tervszerűen végzik a faki-termelést, és a már kivágott erdők helyére csemetéket te-lepítenek. A kitermelt fa jelentős részét helyben, a faipari üzemekben dolgozzák fel.

A hegyvidékeken több bánya és hozzá kapcsolódó feldol-gozóüzem is működik.

Mind többen élnek a turizmusból is. Településeink A városok, a falvak és a tanyák települések.

Kialakulásukat befolyásolja a földrajzi környezet.

A történelem során a települések állandóan változnak, fejlődnek. Így van ez napjainkban is: megváltoztak az életkörülményeink, így településeink is.

város, falu, tanya

Népcsoportok, ki-sebbségek hazánk-ban

Hazánk lakóinak legnagyobb része magyar.

Élnek itt német, szlovák, délszláv (szerb, horvátok, szlo-vén) és román nemzetiséghez tartozók. A nemzetiségek közös anyanyelv mellett, közös kultúrával és történel-mi múlttal rendelkeznek. Törvény biztosítja a számuk-ra, hogy saját anyanyelvüket használják. Ők is magyar ál-lampolgárok.

Sok külföldi települt le hazánkban. Többnyire gazdasá-gi vagy politikai okok miatt kellett elmenekülniük a saját hazájukból.

nemzetiség

Magyarok az or-szághatáron kívül

Határainkon kívül kb. ötmillió magyar él, legtöbben a szomszédos országok területén: Romániában (Erdély-ben és a határ menti vidékeken), Szlovákiában (Felvidé-ken), Szerbiában (Délvidéken), Ukrajnában (Kárpátalján), Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában.

A Nobel-díjasok között több magyar is található, például Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre.

Nobel-díj, Szent-Györgyi Albert, Kertész Imre

Apáról fúra. Lakó-helyünk hagyomá-nyai és új szokásai

Hagyományaink nemzedékről nemzedékre öröklődnek. Kötelességünk megbecsülni múltunk emlékeit, hagyo-mányait. Igyekeznünk kell életben tartani őket, az elfele-detteket pedig újból életre kell keltenünk.

hagyomány