Page 96 - AP040910_TK.indd

94

a héja és a róka a hazai erdők ragadozó életmó-dú állatai. testfelépítésük alkalmazkodott a zsák-mány elejtéséhez.

A vIdrA

a természetes élőhelyek csökkenése, a vizek szennyezése, továbbá a kíméletlen vadászat miatt a vidrák száma igen lecsökkent. a természetvédelmi intézkedések nyomán, álló- és folyóvizeink mentén ma újra szaporodik. európá-ban hazánkban található a legnagyobb vidraállomány. ter-mészetes környezetében nehéz megfgyelni, mivel rendkí-vül óvatos, éjszaka mozgó állat.

törzse 80 cm, a farka 40 cm hosszúságú. ragadozó emlős, testfelépítése a vízi életmódhoz alkalmazkodott. rend-kívül ügyesen és gyorsan úszik. Mozgását az úszóhártyás végtagok és a farok segíti. Hosszú percekig képes levegővé-tel nélkül a víz alatt üldözni a halakat. elfogyasztja a béká-kat, a kagylókat és vízirovarokat is.

nem alszik téli álmot, ilyenkor az elvermelt halakból zsák-mányol. egy kifejlett vidra naponta 1 kg halat fogyaszt el.

Sütkérező vidrák

A BArnA rétIhéJA

a parti öv nádasaiba rakja méteres átmérőjű fészkét. testfel-építése és életmódja az erdőben megismert héjához hasonló.

kiváló repülő, a nádasok, mocsárrétek felett repülve fgyeli ki áldozatát, mely főleg vízimadarakból és békákból áll.

Figyeljétek meg a tankönyv képén a ragadozó madarak jel-legzetes csőrét és lábát!

A ragadozó madaraknak tépőcsőre és fogólába van

a parti öv állatai I.

A héja röpképe

A vidra úszóhártyás lába

A vidra koponyája

Vidra zsákmányával

a vizek környékének ritka raga-dozó madara a rétisas. Hazánk-ban csupán 50-80 pár fészkel rendszeresen. főleg a víz felszí-néhez közel úszó halakat ragad-ja meg, de elkapja a fatal rókát, a mezei nyulat, a réce- és lúdfajo-kat is. táplálékszegény időszak-ban még a dögöket is megeszi.

figyeljétek meg a tankönyv ké-pén a vidra testfelépítését és fo-gazatát! Hasonlítsátok össze a fogazatát a róka fogazatával! Hogyan alkalmazkodott a test-felépítése a vízi élethez?

a rajz alapján ismertessétek a vidra búvóhelyének jellegze-tességeit!