Page 64 - AP042602_Napi(s)_gyakorlo4_beliv.indd

Olvasd el az életrajzi visszaemlékezést, majd oldd meg a feladatokat!

Thúry György élete és halála

Thúry György, a legendás bajvívó végvári kapitány 1519-ben született kisnemesi család­ból. Ifjú korától katonáskodott, kezdetben közvitézként, majd huszár főlegény lett a Drégely mel­ letti Ságon. Kiválóan elsajátította a kardforgatás, a kopjatörés, a bajvívás mester­fo­gá­sait. 1556—59 között a lévai vár parancsnoki tisztét töltötte be. Ekkor kezdte a legendás bajvívá­ sait. Ez főként a végvári harcokban terjedt el, amikor a csapatok vezérei, kiemelkedő vitézei küzdöttek meg egymással a dicsőségért. Előfordult, hogy a lóról kopjával 1 való leve­tésig vagy az első vérig vívtak, de a leggyakoribb volt az életre-halálra szóló viadal. Ilyenkor a győztesé lett a legyőzött minden fegyverzete.

Thúry György 1559-ben Palota (Várpalota) kapitánya lett. Itt állandó portyáival 2 , rajta­ ütéseivel csakhamar a legrettegettebb magyar kapitány lett a török szemében. Folytatta a bajvívásokat is, sorra hívta ki párviadalra a dunántúli török tiszteket. Különösen nagy tekin­ télyt szerzett azzal, hogy párviadalban legyőzte Dzsáfer agát 3 , az egyik leghíresebb török vitézt. A törökök bevádolták Thúryt Bécsben, a királyi udvarban, hogy békeidőben tiltott pár­ viadalokat vív, és feldúlja a török területeket. Azt állították, hogy palotai várkapitánysága idején összesen 600 személyes bajvívása volt a törökkel a Dunántúl vidékein, s többnyire halálos kimenetelűek. A királyi udvar azonban kedvelte a kapitányt, s ha már zsoldot 4 nem tudtak a végváriaknak fizetni, legalább a portyáikat és bajvívásaikat elnézték. Így Thúry György is csak amolyan „ejnye-bejnye” feddést kapott.

A király 1566-ban kinevezte Thúry Györgyöt kanizsai főkapitánnyá. Ő itt is mindent megtett az ország védelméért: sűrűn becsapott a török területekre és rengeteg borsot tört az orruk alá. A törökök „dunántúli oroszlánnak” nevezték, s mindenáron a legyőzésére töre­ked­tek, a szultán is erre adott parancsot. S ha becsületesen párviadalban nem tudták legyőzni, hát nemtelen cselhez folyamodtak.

1571. április 2-án kelepcébe csalták a híres kapitányt. Egy falut felgyújtottak a közelben, Kanizsa mellett, mire Thúry 100 jó huszárával ellenük indult, mivel martalócokra 5 gondolt. Thúry a falut dúlókat szétszórta, de a falu határában többezres török csapat várt rá és vité­ zeivel együtt bekerítették. A katonái sorra elhullottak mellőle, őt megadásra szólították fel, de Thúry az ellenség gyűrűjében ledobta a sisakját, hogy halálos sebet kapjon és a fog­ságot elkerülje. Igazi végvári vitézként esett el.

Thúry Györgyöt, a „dunántúli oroszlánt” a török is tisztelte, mert fegyverzetét végső tisz­ tes­ségül elküldte Bécsbe, a királynak.

Mitták Ferenc alapján

1 kopja: lándzsaszerű szúrófegyver

2 portya: kisebb katonai alakulat ellenséges területre való betörése

3 aga: a török hadsereg tisztje

4 zsold: a katona szolgálataiért kapott fizetsége

5 martalóc: fosztogató katona, rabló

62

9 .