Basic HTML Version
Az agyagedények ősi formája a sásból, fűből, vesszőből font
kosár volt. A kosarat megfonták, majd kívül-belül betapasztot-
ták a fonatok réseit agyaggal. Az edény nem volt sima, mert
a fonatok mintája kidomborodott a felületén.
Később már csak agyagot használtak az edények készítéséhez.
Agyaghurkát sodortak, amelyet sorról sorra egymásra tekertek,
majd a felületét kívül-belül elsimították. A fonott és szövött min-
tákat ekkor már csak díszítésként alkalmazták. A vonaldíszes ke-
rámiák egész felületét beborították a ritmikusan ismétlődő min-
tákkal. voltak sávokra tagolt mintákkal díszített edények is, ahol
a díszítés nélküli csíkok váltakoztak a mintásakkal.
nagy előrelépést jelentett, amikor rájöttek az agyagedények
kiégetésének technikájára. Az
égetett agyagból nemcsak
edényeket,
hanem
szobrokat
is készítettek.
Őskori agyagedények
Geometrikus mintákkal díszített, stilizált em-
beralak
(újkőkor), égetett agyag (terrakotta)
Tari Márta:
Ősi technikával, kézzel rakott agyagedény.
A formát az egy-
másra tapasztott, agyagból sodort hurkák (vagy gyűrűk) alkotják
Őskori agyagedények rajzai kosárfonásra
emlékeztető díszítéssel
Az agyag olyan földféle, melynek jellegzetes tulajdonsá-
ga, hogy nedvesen képlékeny, emiatt könnyen formálható.
Ebből dolgozik a fazekas, aki tárolóedényeket, főző- és sü-
tőedényeket készít belőle. Az agyagból készült forma
a száradás során megkeményedik, de vízzel újra feláztat-
ható. Magas hőfokon történő kiégetéskor kemény „cse-
rép” lesz belőle. A kiégetett agyag kivilágosodik, fehér
vagy narancsos vörös színű lesz. A kiégetés után színes-
re is festhető különböző mázakkal. A mázat újabb égetés-
sel kell rögzíteni.
Az agyag
Bronzkori agyagedények.
Felületüket a puha
agyagba nyomott pontokkal és vonalakkal
díszítették, végül kiégették
képzeletvilaga5_ujtanterv_tartos.indd 13
3/8/13 8: