Basic HTML Version
Történetek Mezopotámia művészetéből
Képzeletbeli lények
Az asszír paloták domborművei és szobrai különleges és érde-
kes
képzeletbeli lényeket
is megjelenítet-
tek. A figurák két különböző típusát figyel-
hetjük meg.
. A különböző állatok testrészeit egye-
sítő lényeket
istenként tisztelték, például
a sors istennőjét oroszlánfejű sasként ábrá-
zolták.
. Az ember-állat keveréklények
védő-
szellemként, őrzőként jelentek meg a
templomok, paloták falain vagy a be-
járatok mellett, például bikaember,
halember, keselyűfejű ember.
. Rajzold meg, milyennek képzelnél egy égbe törő, csodálatos
tornyot! Indulj ki Hérodotosz leírásából, de elsősorban a fan-
táziádra hagyatkozz!
. Találj ki - állatforma testrészeinek fel-
használásával egy különleges teremt-
ményt! Adj neki olyan nevet, amellyel
utalsz az eredeti állatnevekre!
. Olvasd el a versrészletet! Rajzold
le, hogy milyennek képzeled el a
szövegből megismert lényt! nézz
utána, hogyan jelenik meg a korabeli
ábrázolásokon, pl. gyakori motívuma
az asszír pecsétnyomóknak!
Ludovico Ariosto:
Örjöngő Lóránt
(
részlet)
Nem képzelt lény, úgy nézz e paripára,
Anyja kanca, griff volt atya-elődje;
Apjától lett a tolla és a szárnya,
A mellső lába, a feje, a csőre,
Anyjától van minden más porcikája;
Neve így hippogriff – és egyelőre
Ritka jövevény; jeges tengerekről,
Rajtuk is túlról, uráli hegyekből.
Kapuőrző lény
a khorszabadi palotából
(Kr. e. . század). A királyi palota kapujánál álló
emberfejű állatfigura a hatalom erejét fejezte
ki, és az idegenek elrettentésére szolgált.
A hatalmas méretben megfaragott szobor
több lény testrészeit egyesíti. Az emberfej
az észt, a sasszárnyak az égi-isteni hatalmat,
az oroszlántest az uralkodói hatalmat, a bikalá-
bak és a bikaszarvak az erőt testesítették meg
Id. Pieter Bruegel (brőhel):
Bábel tornya*
(), reneszánsz festmény. Képzelet-
beli jelenet a torony építéséről
Az Asszír Birodalom bukása után megkezdődött az ellenség által feldúlt Babilon városának
helyreállítása. Újjáépült a Marduk isten számára készült zikkurat is. A toronytemplom építésé-
nek történetét a Bibliából is ismerjük. A Bábel tornyaként ismert zikkurat nem maradt meg az
utókor számára. Vajon milyen lehetett? Egy leírás maradt csak meg, melyben Hérodotosz ógö-
rög történetíró – aki Kr. e. 470 körül utazta be ezt a vidéket – személyes élményeit rögzíti:
„A város (Babilon) mindkét részének közepén van egy-egy épület; az egyikben a nagy és erős körfal-
lal ellátott királyi palota, a másikban pedig Zeusz Bélosznak (Marduknak) érckapus szentélye…
A szentély közepéből egy kőtorony emelkedik ki…Ezen a tornyon egy másik nyugszik, ezen ismét
egy harmadik s így tovább, összesen nyolc torony. A feljáró lépcsőzet kívül, az összes tornyok körül
van elhelyezve; a feljáratnak úgy közepe felé egy nyugvóhely van, pihenőszékekkel, s ezekre ülnek
a felmászók pihenni. Az utolsó toronyban van egy nagy templom…”
(Hérodotosz az egyes szinteket
tornyoknak nevezte, és valószínűleg az alépítményt is beszámította, amikor nyolc toronyról írt.)
képzeletvilaga5_ujtanterv_tartos.indd 28
3/8/13 8: