Basic HTML Version
Mükéné művészete
Kr. e. körül a mükénéi nép vette át a vezető szerepet
a görög szárazföldön. A mükénéi állam ekkor több apró király-
ságból állt. Az uralkodók hatalmára és gazdagságára a régé-
szek által feltárt
palotaromokból
és hatalmas
királysírokból
következtethetünk.
Mükénéi vár
A vár meredek sziklafal tetején emelkedett magasan a város
fölé (akropolisz*). nagyméretű kőtömbökből épült fal vette
körül, ami biztos védelmet jelentett a vár lakói számára. A vár
belsejében álló palota sokkal kisebb, egyszerűbb és áttekint-
hetőbb alaprajzzal épült, mint a krétai labirintusszerű paloták.
Kedvelték a szabályos, szimmetrikus épületeket.
Paloták
A nagyobb városok közül Mükénében, Tirünszben és Pülosz-
ban tártak fel a régészek régi mükénéi palotákat. A legjelentő-
sebb lelet nesztor királyának
püloszi palotája
volt. A romok
között bronzedényeket, arany és ezüst ékszereket, továbbá
sajátos, régi görög írással telerótt agyagtáblákat találtak.
A püloszi palota trónterme
(Kr. e. . század), rekonstrukciós rajz
A királyi palota falait és mennyezetét színpompás festmények díszítették.
A trónterem közepén egy kör alakú emelvényen állt a szabad tűzhely,
melyet lefelé karcsúsodó oszlopok hangsúlyoztak. Ebben a teremben griff-
madarak között állt a trónszék. Itt intézte a király az államügyeket, és itt
hozta a törvényeket
Oroszlános kapu
(Kr. e. körül)
A mükénéi várfal legerősebben megépített
pontja az álboltozás technikájával készült bejárati
kapu. A teherhárító háromszöget szimmetriku-
san elhelyezkedő, mellső lábukkal egy díszes
oltárra támaszkodó oroszlánok töltik ki. Az oltár
közepén a kor építészetére jellemző, lefelé kar-
csúsodó oszlop áll
szemöldökgerenda*
teherhárító
háromszög
tartópillérek
Álboltozat.
vízszintesen egymásra rakott hatalmas
kövekből épül. A köveket rétegenként, lépcsőze-
tesen rakják egészen addig, amíg középen talál-
koznak. A kövek között csak függőleges erők
adódnak át
képzeletvilaga5_ujtanterv_tartos.indd 50
3/8/13 8: