Basic HTML Version
1.
Pillérgerendás
szerkezet (őskori, egyiptomi, görög
épületek)
A pilléreket vagy oszlopokat
vaskos vízszintes gerendák-
kal kötötték össze. A táma-
szokat sűrűn építették,
hogy a gerendára nehezedő
súlyt levezethessék.
2.
Álboltozat
(Kréta, Mükéné)
Egymás fölött lépcsőzetesen
elcsúsztatott kövekből épült.
A boltozat szilárdságát külső
terhelés (pl. földhalom) biz-
tosította.
3.
Boltív
(etruszkok, rómaiak)
Nagy fesztávolságú terek
lefedését tette lehetővé.
A boltozatra érkező ter-
helést az ék alakú kövek
vezetik le az alátámasztó
szerkezetbe (falba, pillérbe vagy oszlopba).
A Római Birodalom építészete
„Minden út Rómába vezet.”
A mondás onnan származik,
hogy az ókori Róma központjában egy távolságot jelző kőosz-
lop állt. Erre vésték rá a birodalom nagyvárosainak nevét és
Rómától mért távolságát. volt mit rávésni, ugyanis a birodalom
terjeszkedése során a római katonák kiterjedt úthálózatot épí-
tettek maguknak. Ezeket később kereskedők és utazók is hasz-
nálták.
Az ókori római építészet görög és etruszk hatásra fejlődött.
Az etruszk építészek már a boltív kialakításához is értettek.
A római építészek átvették és továbbfejlesztették a boltív építé-
sének technikáját, melynek segítségével nagyméretű és több-
szintes lakóházakat, középületeket, templomokat, fürdőket, am-
fiteátrumokat*, vízvezetékeket és diadalíveket építhettek. Fejlett
építészetük és szervezettségük segítségével nagy kényelmet
teremtettek maguknak. A Római Birodalom minden városában
és katonai táborában volt egy központi tér, a
fórum*.
Célszerű felépítésű városaikban
kikövezett utakon
lehetett
közlekedni. Fedett csatornákat építettek, és enyhe lejtésű
víz-
vezetékeken
(aquaeductus) szállították a friss forrásvizet a vá-
rosokba. A terepviszonyoknak megfelelően föld alatt, talajszin-
ten vagy boltívsorral magasított hidakon vezették a vizet.
Pont du Gard
(pont dü gár), nîmes (nim), vízvezeték (Kr. e. körül)
A híd méter magas és méter hosszú. A vízvezeték km távolságból
szállította a vizet nîmes városába. A háromszintes, boltíves híd a Gard folyó
fölött ível át. A vizet vezető – vízhatlan vakolattal bevont – csatornát a leg-
felső árkádsorra* fektették
Boltozatzsaluzás.
A boltozatok építésénél az ívet
fából kizsaluzták, majd erre építették rá faragott
kövekből az ívet. A kőtömböket habarcs nélkül
helyezték egymásra
A két hegy között
átívelő boltívrendszer rajza
A térlefedés változása
képzeletvilaga5_ujtanterv_tartos.indd 68
3/8/13 8: