Barberini patrícius az ősök mellszobraival
(Kr. e. . század vége), márvány
Viaszportrék a lakóházakban
Az ókori Rómában népszerű volt az a szokás, hogy a házakban
kiállították az ősök mellszobrait. Úgy lógtak a falon a rokonok
halotti maszkjai, mint nálunk régen a családi fényképek.
Eleinte csak a gazdag patríciusok, később már az egyszerű
emberek is készíttettek portrét a családtagokról. Közvetlenül
az elhunyt halála után viaszlenyomatot vettek az arcáról, sőt
egyesek már életükben elkészíttették a viaszlenyomatot azért,
hogy arcvonásaikat még élethűbben rögzítsék az utókor szá-
mára. Temetéskor az ősök viaszszobrait a koporsó előtt vitték,
ezáltal a teljes családdal jelképesen a holtak is részt vettek az
elhunyt búcsúztatásán. A viasz nem
bizonyult tartós anyagnak, a
szobrok elpiszkolódtak, elkop-
tak. Ezért később a port-
rékat tartósabb anyagból:
bronzból öntötték vagy
márványból faragták ki.
A portrék tanulmányo-
zása során feltűnt, hogy
milyen sok a göndör haj-
viselet. Különösen a nőknél
láthatunk változatosan fésült
frizurákat. Begöndörített vagy
befont hosszú hajukból kontyot
építettek, vagy a loknikat szaba-
don a nyakukba eresztették. A mű-
vészien elrendezett frizurát arany- vagy
ezüstszálakból font hálóval fedték le.
r
Női portré
(. század vége),
márvány
Caracalla császár portréja
(. század eleje), márvány
A karaktervonások és a jellem
A római portrészobrászat jellegzetessége, hogy az arcvonások
realista ábrázolásán túl a jellemábrázolásra is törekedtek a szob-
rászok. Caracalla császár portréja is olyan kifejező, hogy ha nem
ismerjük a császár életrajzát, akkor is következtethetünk a mimi-
ka alapján a tulajdonságaira.
Jellemezzétek közösen a császárt! Mit fejez ki a tekintete, és
mit olvastok le a mimikájáról? Gyűjtsétek össze a felsorolt
tulajdonságokat, majd ellenőrizzétek le történetírások alapján,
hogy helyes volt-e a feltételezésetek!
képzeletvilaga5_ujtanterv_tartos.indd 73
3/8/13 8: