Basic HTML Version
Miért színes a világ?
A látás feltétele a fény, mely különböző hullámhosszúságú
sugarak összessége. Ha a fény útjába prizmát* állítunk, akkor az
a sugarak útját megtöri, és az addig fehérnek látszódó fény szí-
nei láthatóvá válnak.
napfény rés
prizma
• vörös
• narancs
• sárga
• zöld
• türkizkék
• sötétkék (indig
• ibolya
A tárgyak színe (lokálszín*) attól függ, hogy milyen színű su-
garakat ver vissza vagy nyel el. Ha a ráeső fényt csaknem teljes
egészében visszaveri, akkor fehérnek, ha csaknem teljesen el-
nyeli, akkor feketének látjuk a tárgyat.
Claude Monet (klód moné):
A roueni
(ruan)
katedrális hajnalban és naple-
mentekor
(). Monet festménysorozatban örökítette meg a különböző
napszakok fény- és színváltozásait
A különböző színárnyalatokat
festékek összekeverése-
kor
kapjuk.
A kivonó elnevezés onnan származik, hogy új színárnyala-
tok úgy keletkeznek, hogy az egyik szín a hozzákevert má-
sik színből bizonyos fénysugarakat kivon.
Főszínek: a sárga, a vörös és a kék, melyek nem állíthatók
elő más színekből.
Mellékszínek: a narancssárga, a lila (ibolya) és a zöld, ame-
lyek két-két alapszín összekeverésével keletkeznek.
További árnyalatokat kapunk, ha egy főszínt összekeve-
rünk egy mellékszínnel. Pl.: kék + zöld = kékeszöld.
A különböző színárnyalatok a
színes fénysugarak egy-
másra vetítésekor
keletkeznek.
Alapszínek: a vörös, a zöld és az ibolya fény. Mindhármat
egymásra vetítve fehér színt kapunk. Az összeadó színke-
verés mellékszínei:
vörös fény + zöld fény = sárga fény
vörös fény + ibolya fény = rózsaszín fény
ibolya fény + zöld fény = zöldeskék fény
A kivonó színkeverés
Az összeadó színkeverés
képzeletvilaga5_ujtanterv_tartos.indd 78
3/8/13 8: