…hogy a színek hőérzetünkre gyakorolt hatását tudomá-
nyos kísérletekkel is igazolták. Az egyik vizsgálat úgy zajlott
le, hogy a munkahely egyik termét kékeszöldre, a másikat
pedig vörösesnarancs színűre festették.
A kékeszöld teremben a 15 °C-os hőmérsékletet már hi-
degnek érezték, a vörösesnarancs teremben pedig csak
11-12 °C-on kezdtek el fázni. Ebből arra a következtetésre
jutottak a kutatók, hogy a hideg színek mérséklik a vérke-
ringést, a meleg színek pedig aktivizálják.
Egy másik – állatokkal végzett – kísérlet is hasonló ered-
ményre vezetett. Versenylovak istállóját két részre osztották.
Az egyik felét kékre, a másikat vörösesnarancsra mázolták.
Verseny után a kék helyiségben hamar megnyugodtak a lo-
vak, a vörös oldalon viszont sokáig felhevültek és nyugtala-
nok maradtak.
. Beszélgessetek a színek hőérzetünk-
re gyakorolt hatásáról! Soroljatok fel
néhány példát arra, hogy milyen
helyiségekben előnyösebb a hideg,
és hol célszerűbb inkább a meleg
színárnyalatokat alkalmazni!
. Milyen festői megoldásokat alkalmazott Monet a térmély-
ség érzékeltetésére?
A színek hőhatása
A színek hőérzetet keltenek ben-
nünk, ezért megkülönböztetünk
hideg és meleg színeket.
Hideg
színek
a sárgászöld, a zöld, a kékes-
zöld, a kék, a kékeslila és a lila. A leg-
hidegebb szín a kékeszöld.
Meleg színek
a sárga, a sárgás-
narancs, a narancs, a vörösesna-
rancs, a vörös, a vöröseslila. A leg-
melegebb szín a vörösesnarancs.
néhány szín hőhatása a körülötte
lévő színektől is függ. Például a lila a
hideg színek között melegebbnek
látszik.
A színek térhatása
A színekkel térbeliséget is kifejezhetünk. A szabad természet-
ben a
meleg színek közelebbinek, a hideg színek távolab-
binak látszódnak.
Claude Monet:
Pipacsok
(), olaj, vászon, × cm
vadász veronika:
Hideg-meleg.
Diákmunka
Tudod-e,
képzeletvilaga5_ujtanterv_tartos.indd 81
3/8/13 8: