Basic HTML Version
Az ősember művészete
vajon miért festett az ősember, és miért faragott szobrokat?
A pontos választ még ma sem tudjuk. A felfedezett
barlang-
festmények,
a sziklába
karcolt állatalakok,
a csontokból,
kőből és agyagból formázott
szobrok,
a kőből,
bronzból és agyagból készült
használati tár-
gyak és edények
alapján csak következtetni
tudunk az ősember életkörülményeire.
Az ősember kezdetben a természetben
talált dolgokat (kő, bot, csont) átalakítás
nélkül, eszközként használta fel. Később
pattintással, csiszolással úgy formázta
meg ezeket a természetes anyagokat,
hogy alakjuk a legjobban megfe-
leljen rendeltetésüknek (pl. vágni,
szúrni, ásni, karcolni lehessen ve-
lük). Az egyre bonyolultabbá vá-
ló eszközök készítése közben az
emberi kéz fokozatosan ügyese-
dett, és ezáltal művészi munka
végzésére is alkalmassá vált.
A bikák terme a Lascaux (laszkó)-barlangban
Pattintott marokkő
(szakóca), őskőkorszak
Őskőkor, Kr. e. 600 000–15 000
Kr. e. 300 000 körül. A vértesszőlősi előember („Samu”),
pattintott kavicseszközöket használt
Kr. e. 120 000 körül. A Neander-völgyi ősember megjele-
nése
Kr. e. 35 000 körül. Az értelmes (cro-magnoni) ember
megjelenése
Kr. e. 30 000 körül. Mamutcsontból faragott vadló
Kr. e. 25 000 körül. Willendorfi Vénusz
Kr. e. 20 000–15 000. A Lascaux-barlang
sziklafestményei
Átmeneti kőkor, Kr. e. 15 000–10 000
Kr. e. 15 000 körül. Az Altamira-barlang sziklafestményei
Újkőkor, Kr. e. 10 000–3000
Kr. e. 3000 körül. Szegvár–Tűzkövesi Sarlós isten szobra
Kr. e. 3000 körül. Kökénydombi Vénusz
Kr. e. 3000–1600. Stonehenge-i építkezés
Bronz- és vaskor, Kr. e. 3000–időszámításunk kez-
detéig
Fegyverek, használati tárgyak bronzból, vasból
Időrend
képzeletvilaga5_ujtanterv_tartos.indd 7
3/8/13 8: