Page 117 - etika_2009.indd

115

1920 óta több millió magyar él az országhatáron túl, akkor ugyanis a történelmi Magyarországtól egy igazságtalan békeszerződés ered-ményeképpen óriási területeket csatoltak hozzá a környező államok-hoz. A szomszédos országokban élő magyarok, akiknek már az ősei is ott születtek, lakóhelyükről soha nem költöztek el idegen ország-ba, új hazájukban mégis nemzetiségnek számítanak.

„Ötágú, de egyszólamú”

Illyés Gyula metaforája találó, amikor az akkori Csehszlovákiába, Romá-niába, Jugoszláviába, Ausztriába és a Nyugatra szakadt magyarokat az öt-ágú síphoz hasonlítja.

Hol élnek hazánkban nemzetiségiek? Sorolj fel néhány telepü- • lést! Melyik országban élnek a legnagyobb számban magyarok a ha- •

tárainkon túl? Értelmezzétek közösen, tanári irányítással Illyés Gyula „ötágú síp” meta- •

foráját a magyarságról! Nézz utána a napi hírekben, könyvtárban vagy interneten, hogy •

a határainkon túl élő magyarság életkörülményei miben térnek el egymástól!

Magyarországon a nemzetiségi településeket felismerhetjük a közösségi házról vagy a települést jelző többnyelvű tábláról

Gyerekek egy budapesti játszótéren. Nekik nem kell megküzdeniük a nem-zetiségieket sokszor érintő nehézsé-gekkel

Nemzetiségi, erdélyi magyar gyerekek

Ők is magyar gyerekek, csak Budapest-től több mint hétszáz kilométerre, Gyimesben élnek

Nemzetiségek Kelet-Európában

A 20–21. század fordulóján Európa, különösen annak keleti fele ellent-mondásos helyzetbe került. Lényegesen több nemzetiség él ebben a térségben, mint ahány nemzet. Ez feszültségekhez, politikai konf-liktusokhoz vezet, amelyeket sokszor erőszakkal oldanak meg. A Kelet-Európában lassan kibontakozó demokratikus berendez-kedés reményt ad arra, hogy létrejöjjön a népek közötti egyetértés, amelyet a fasiszta és a kommunista diktatúrák erőszakos módszerei a 20. században megingattak. Remélhetően az Európai Parlament-ben, Brüsszelben is kellő figyelmet kap a határainkon túli néhány mil-lió magyar sorsa.

etika_2009.indd 115 etika_2009.indd 115 12/11/09 12/11/09