Page 127 - etika_2009.indd

125

Mit gondolsz, a globalizáció ugyanúgy hat a világ minden más •

részén – például Közép-Afrikában, az arab világban, Indiában –, mint például hazánkban? Érzitek-e szűkebb környezetetekben, vagy magatokon a globali- •

záció hatásait? Vitassátok meg tanári irányítással!

Olvasd el figyelmesen a fenti sorokat! Egyetértesz-e az ott leírt •

megállapításokkal, vagy más a véleményed? Fejtsd ki az álláspon-todat! Melyik az a globalizációval összefüggő jelenség, amely számodra •

a legaggasztóbb? Indokold meg az állításodat!

Hogyan függ össze a mun- •

ka, a munkaerkölcs, illetve a közösségi és egyéni érdekek egyensúlya? Ki számít ma sikeres ember- •

nek, kit tekintesz például te példaképnek? Szükség van-e törvényekre, •

jogi szabályozókra az ember és a munka viszonyában? In-dokold meg az állításodat!

Tanultuk, hogy az emberi fejlődés alapja, mozgatója a munka, az alkotás. A pénz mindig fontos szerepet játszott az emberek életé-ben, hiszen az ókori görögök is azt vallották: „A pénz maga az ember!” Hasonlóképpen gondolkodtak a rómaiak, s a többi ókori, majd ké-sőbb a középkori népek is. Sok háború, viszály, vér tapad a pénzhez, a vagyonhoz. A munka, ember, pénz viszonya az újkorban és napja-inkban a papírpénz, a tőkés gazdálkodás, a gépek elterjedése miatt még bonyolultabbá vált. Erről szólt a 20. század két világháborúja, a forradalmak, melyekről később fogunk tanulni.

A munka mellett mindig is fontos volt a munkaerkölcs. Hiszen az ember a kezdetektől fogva azért végez munkát, hogy magát és csa-ládját eltartsa, hogy szűkebb és tágabb környezete békességben, jól éljen. Ez az egyensúly azonban az önzéssel, s azáltal, hogy az ember magát állította az Isten helyébe, felborult.

A munka, a pénz és az emberek viszonya jól tükröződik a globalizáció hatásaiban. A gazdasági problémák mellett aggasztóak a környe-zetszennyezéssel kapcsolatos tapasztalatok, előrejelzések. Hiába ül-nek össze rendszeresen a világ vezető hatalmai, hogy csökkentsék a globalizáció okozta káros következményeket, nem tudnak meg-egyezni. Az emberek egyéni érdekeit egyre inkább háttérbe szorítják az üzleti csoportok érdekei. A világ ma olyannyira megosztott, hogy a minden ember számára megnyugtató megoldás távolinak tűnik.

Rotterdam kikötője a világ tengeri ke-reskedelmének egyik legforgalmasabb központja. A globalizáció hatását eb-ben a városban nem csupán a világ valamennyi földrészéről érkező hajók, hanem az építészet, a művészetek és az itt élő emberek egyaránt hirdetik

Városépítészet Izlandon. Egy ország, melyet csak részben érint a globalizáció

Globalizáció a 21. században

etika_2009.indd 125 etika_2009.indd 125 12/11/09 12/11/09