Page 130 - etika_2009.indd

128

énkép: az önmagunkról kialakított kép, külső és belső tulajdonságaink ismerete.

erény: olyan készség, magatartás, eszköz, ami a legfontosabb érték, az erkölcsi jó megvalósulá-sát segíti.

erkölcsi érték: közösen elfogadott elképzelések, eszmék arról, hogy mi a helyes és a helytelen, a jó és a rossz. Az erkölcsi értékek történetileg vál-tozó képződmények. Irányítják a viselkedést. Tár-sadalmi hovatartozástól függőek, vannak állandó és változó elemei.

erkölcsi jó: pozitív erkölcsi tulajdonság, mindaz, ami érték, ami helyes, ami az életet szolgálja. Az erkölcsi követelményeknek megfelelő.

erkölcsi normák: olyan előírások, elvárások, paran-csok, követelmények, amelyeket az adott közös-ségben mindenkinek be kell tartania. Az emberi együttműködést irányítják. Többnyire a fontosnak minősülő tettekre, viszonylatokra vonatkoznak. Közismert példa erre a tízparancsolat, amit mind a zsidó, mind a keresztény vallás alapvető jelentő-ségűnek, egyetemesen érvényesnek tekint.

erkölcsi rossz: az erkölcsi jó ellentéte, negatív er-kölcsi tulajdonság. Minden, ami nem érték, ami helytelen, káros, ami lerombolja az életet. A bűn-re való hajlam. Erkölcsileg helytelen magatartás, cselekedet.

erkölcsi szabályok: azon elvek összessége, ame-lyek a helyes és a helytelen megkülönböztetését segítik cselekvés közben.

érték: mindaz, ami az ember életét szolgálja. Van természeti, anyagi (tárgyi), társadalmi, szellemi (eszmei), erkölcsi (lelki) érték.

értékrend: az ember számára legfontosabb érté-kek sorrendje.

érzelem: az a lelki jelenség, amelyben a környező

világhoz és önmagunkhoz való viszonyunk tük-röződik.

érzés: külső vagy belső inger keltette érzet. A köz-ponti idegrendszer által felfogott információ.

etika és erkölcs: hétköznapi értelemben ugyan-azt jelenti. (Az ókori görög filozófusok közül Arisz-totelészt tartjuk az etika tudományos megalapo-zójának. Legismertebb, kora erkölcsi alapelveit rendszerező írása a Nikhomakhoszi etika.) Az etika görög eredetű szó, az ethos szóból származik. En-nek felel meg a római antik korban elterjedt mos kifejezés, amelyből a morál szó származik. Mind az ethos, mind a mos jelentése ’szokás’, ami embe-ri cselekedetre utal. Az erkölcs azon íratlan szabá-lyoknak és értékeknek a történetileg kialakult ösz-szessége, amelyeket általánosan elismer és magára kötelezőnek tart valamely közösség. Szabályozza az együttélést; a jó és rossz közötti különbségté-telen nyugszik. Az erkölcs a történelem során ala-kult, változott. Változását mindenekelőtt a normák, értékek, szokások változásaként értelmezzük.

etnikum: történelmileg kialakult fogalom, az összetar-tozás tudatával, közös nyelvvel, kultúrával és hagyo-mányokkal rendelkező népességet értünk alatta.

etnográfia: a néprajz tudományos, görög eredetű elnevezése.

etológia: az állatok meghatározott helyzetben tör-ténő jellegzetes viselkedését tanulmányozó tu-dományág.

evolúció: fejlődés, a természet és a társadalom egyik mozgási formája. Szüntelen, fokozatos, ug-rás nélküli mennyiségi változás. Jelenti a maga-sabb rendű szervezeteknek az alacsonyabbakból való kifejlődését, fokozatos átalakulását is.

fejlődéslélektan: azokkal az általános testi, értel-mi, érzelmi, társas és személyiségbeli változá-sokkal foglalkozik, amelyeken az emberek koruk előrehaladtával keresztülmennek, a megfoganta-

etika_2009.indd 128 etika_2009.indd 128 12/11/09 12/11/09