Page 69 - etika_2009.indd

67

Lotte átöleli Luise nyakát. − A mi anyukánk!

A két kislány szorosan összesimul. A titok mögött, amely most bontakozott ki, új rejtélyek, más titkok várnak.

A gongszó végigzúg a házon. Gyerekek futnak le a lép-csőn, nevetgélve és zajongva. Luise vissza akarja tenni a képet a szekrénybe, de Lotte megfogja a kezét. − Neked adom!

Az üdülés végeztével kész az összeesküvés terve: nemmondják meg szüleiknek, hogy mindent tud-nak, nem akarják döntés elé állítani anyát és apát, hanem személyiséget cserélnek, titokban. A já-ték egy idő után lelepleződik − a tanítónő és a tábori közös fénykép segítségével −, Luise elmondja édesanyjának az igazat. Lotti megbetegszik, s az anya és Luise odautaznak az apához. Ünnep köze-leg, a kislányok születésnapja.

Október 14-én van a két kislány születésnapja. A gyerek-szobában üldögélnek szüleikkel. Két gyertyakoszorú ég, tíz-tíz lángocskával. Volt házitorta, meg gőzölgő csokolá-dé. Apu eljátszott egy gyönyörű „Születésnapi ikerindu-ló”-t. Most megfordul a zongoraszéken, és ezt kérdezi: − Tulajdonképpen miért nem engedtétek, hogy ajándé-kozzunk nektek valamit? Lotti mély lélegzetet vesz:

− Mert olyasmit kívánunk, amit nem lehet megvásárolni! Most Luisén van a sor, hogy mélyet sóhajtson. Aztán iz-galomtól reszketve kinyilatkoztatja:

− Lotte meg én azt kérjük tőletek a születésnapunkra, hogy örökre együtt maradhassunk! – Végre kint van! A szülők hallgatnak. Lotte egész halkan mondja: − Akkor soha az életben nem is kell nekünk más aján-dék! Egyetlen születésnapra sem! És egyetlen karácsony-ra sem, míg a világ világ! A szülők még mindig hallgatnak.

− Legalább megpróbálhatnátok! − Luisének könnyes a szeme. − Nagyon szófogadók leszünk. Még sokkal in-kább, mint most. És egyáltalán, minden sokkal, de sok-kal szebb lesz! Lotte bólint.

− Jaj, Ludwig, hát csakugyan nem vetted észre, mire vá-gyakoznak a gyerekek? Csak épp hogy kimondani nem merték!

− Persze, hogy észrevettem! − a férfi az ablakhoz lép. − Persze, hogy tudom, mit akarnak! − türelmetlenül rán-

gatja az ablakkilincset. − Azt akarják, hogy te meg én együtt maradjunk!

− Apát és anyát akarnak a gyerekeink! Oly szerénytelen kívánság ez? − firtatja a fiatalasszony.

− Nem! De vannak szerény kívánságok is, amelyek nem teljesíthetők! − a férfi úgy áll az ablaknál, mint egy kisfiú, akit sarokba állítottak, s most dacból nem akar kijönni. − Ez miért nem teljesíthető? Meglepetten fordul meg a férfi. − Tőlem kérdezed? A történtek után?

Az asszony komolyan néz rá, s alig észrevehetően bólint. Aztán így szól:

− Igen! Mindazok után, amik történtek!

Luise az ajtónál áll, s szemét a kulcslyukhoz nyomja. Lotte mellette, két, szurkolásra szorított öklét messze el-tartva magától.

− Ó, ó, ó! − mormolja Luise. − Apuka megcsókolja anyu-kát!

Lotti, teljesen szokása ellenére, kíméletlenül félrelöki testvérét, s most maga bámul a kulcslyukba. − Nos? − kérdezi Luise. − Még mindig?

− Nem − suttogja Lotti, és sugárzó arccal egyenesedik fel. Most anyuka csókolja meg apukát!

És az ikrek ujjongva borulnak egymás nyakába.

(Tóth Eszter és Török Sándor fordítása)

Mire vágyakoznak a legerősebben a testvérek? • Beszéljétek meg, milyen érzések alakulhattak ki a történet szereplőiben! • Milyen okok vezethetnek váláshoz? • Indokold meg, miért a gyerekeknek a legnehezebb a válás! •

etika_2009.indd 67 etika_2009.indd 67 12/11/09 12/11/09