Page 104 - AP082102_kesz_konyv

102

C HAPPE , C LAUDE (ejtsd: sappe, klaud)

1789-ben testvéreivel kísérleteket kezdett optikai táv-író kifejlesztésére. Elsô mûködô készülékpárjukat 1790-ben mutatták be Le Mans városában. A jeleket egy körlapon (mint egy óra) helyezték el, és kódrend-szereket alkalmaztak. A távolság 500 méter. Késôbb karos és alkaros „szemafort” fejlesztettek ki.

F RANKLIN , B ENJAMIN (1706—1790) (ejtsd: frenklin, ben-dzsemin)

Amerikai tudós, aki elôször fogalmazta meg (1747), hogy csak „egyfajta” elektromosság létezik. 1752-ben egy vihar alkalmával papírsárkányt bocsátott fel, és bebizonyította, hogy a villámlás elektromos jelen-ség. Feltalálta a villámhárítót és a síkkondenzátort.

G ILBERT , W ILLIAM (1540—1603) (ejtsd: gilbert, viljem) Angol fizikus, megállapította, hogy a borostyánkô-höz hasonlóan sok test dörzsölés után vonzza a köny-nyû tárgyakat.

G OTHARD J ENÔ (1857—1909)

Fizikus és csillagász. Szombathely melletti birtokán elsôként szerelt fel háromállomásos telefonvonalat 1877-ben.

G ROPIUS , W ALTER (1883—1969) (ejtsd: grópiusz, walter) 1920-ban alapította a híres mûvészeti iskolát, a Bau-haust. A mûvészeti iskolában nagy hangsúlyt fektet-tek az alábbiak tanítására: anyagismeretre, a technikai eljárásokra, a tervezésre, a kivitelezésre,

a mûvészeti formálás alapelemeire.

Arra ösztönözte tanítványait, hogy a mûvészeti tanul-mányok mellett tegyenek szert mesterségbeli ismere-tekre is. Az iskola tanárai és tanítványai között több magyar is volt: B REUER M ARCELL , F ORBAT A LFRÉD , W ININGER A NDOR .

Az iskolát 1933-ban bezárták, eszméi azonban to-vább éltek a M OHOLY -N AGY L ÁSZLÓ által alapított chicagói New Bauhaus révén.

J ÁRAY P ÁL (1889—1974)

Az 1920-as években a legkisebb ellenállást biztosító gépkocsi-karosszériákat készített. Repülôgépek kor-szerûsítésével is foglalkozott. Szélcsatornát épített.

K ANDÓ K ÁLMÁN (1869—1931)

A Ganz Villamossági Gyár mérnöke. Az olasz vasút-társaság felkérésére tervezte meg a háromfázisú árammal mûködô villamos mozdonyokat.

L E C ORBUSIER (ejtsd: lö korbuzié)

(C HARLES E DOUARD J EANNERET 1887—1965)

A modern építészet egyik nagysága. Az ember és az épület kapcsolatával foglalkozott. Az emberi test arányrendszerébôl épített fel egy építészeti aránysort. Ismert épületei: Svájci diákok pavilonja, a roncham-pi zarándokkápolna.

M IHÁLY D ÉNES (1894—1953)

1919-ben megvalósította a képátvitelt. Képbontó és -összeállító szerkezete a „telehor”. 1929-ben mutatta be Berlinben.

M ILLNER T IVADAR (1899—1988)

Vegyészmérnök, aki fiatalon került az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumába. A volfrám vizsgálatában vett részt, és izzószálként való alkalmazásának kísérleteit végezte B RÓDY I MRE és P FEIFER I GNÁC munkatársa-ként.

M URRAY , G EORGE (1761—1803) (ejtsd: mari, dzsordzs) 1795-ben J OHN G AMBLE közremûködésével szaba-dalmaztatta optikai távíró rendszerét.

N IPKOW , P AUL (1860—1940) (ejtsd: nipkó, pól)

Német feltaláló, aki 1884-ben megalkotta az „elektro-mos távcsô” elnevezésû találmányt. A képbontás me-chanikus elve alapján készítette el a Nipkow-tárcsát, amely a televíziózás fejlesztésének fontos állomása.

O KOLICSÁNYI F ERENC (1897—1954)

Mérnök, hazai és külföldi egyetemeken tanult. 1926-ban kapcsolódott be a Telehornál folyó kutatásokba. Képbontásra alkalmas tükörcsavart fejlesztett ki, és megoldotta a sorváltós képbontás és -összerakás problémáját. Az elsô televíziót szabadalma alapján gyártották 1930-ban.

P OULSE , W ALDEMAR (ejtsd: poulszi, veldöma)

Dán feltaláló, 1902—1904 között szikragenerátorral mûködô rádióadó-berendezést készített.

Arcképcsarnok