Page 20 - AP082102_kesz_konyv

This is a SEO version of AP082102_kesz_konyv. Click here to view full version

« Previous Page Table of Contents Next Page »

Villamos energia elôállítása és hasznosítása

A villamosság jelenségével villámlás formájában már az ôsember is találkozott. Valószínûleg a villámlás segítet-te az embert abban, hogy a tûzzel megismerkedjen és „megbarátkozzon”. A görögök a villámokat Zeusz nyilai-ként értelmezték.

A görögök figyeltek fel elôször a dörzsvillamosság jelenségére is. A borostyánkô (a fenyôfélék megkövesedett gyantája) dör-zsölésekor a könnyû tárgyakat (papírszeletke, hamu) magához vonzza. Innen ered az elektromosság (borostyán = elektron) elnevezés is. A görögök ismerték fel a mágneskô vonzó hatását is. A legendák szerint T HALÉSZ már Kr. e. 600 körül tanul-mányozta az elektromosságot.

Az elektromosság és a mágnesesség tudatos vizsgálatával W ILLIAM G ILBERT (1540—1603) foglalkozott. Felismerte, hogy az elektromosság hatása vonzásban, a mágnesesség hatása forgatásban valósul meg. Fizikusok sora foglalkozott e két jelen-séggel.

Gyakorlati szempontból különös jelentôsége van a villámhárító feltalálásának, mely B ENJAMIN F RANKLIN (1706—1790) ne-véhez fûzôdik. Az angol S TEPHAN G RAY (1666—1736) különbözô anyagok elektromos vezetôképességét vizsgálta. Jelentôs elôrelépést hozott a villamosság elektrokémiai úton (galvánelemek) való elôállítása. A villamosság két legfontosabb alkal-mazása a jelátvitel és az energetikai felhasználás. A jelátvitel felismerése és alkalmazása W EBER (1833, Göttinga), a villa-mosenergia-átvitel D ELEUIL (1844, Párizs) nevéhez fûzôdik.

Az elsô nagy teljesítményû „áramforrás”, a dinamó feltalálása J EDLIK Á NYOS érdeme (1871), aki fogyasztói berendezést, villanymotort is készített. Találmányait nem publikálta, így a nemzetközileg nyilvántartott elsôbbség nem az övé. Az ipari-lag is jól mûködô dinamó W ERNER S IEMENS (1867) érdeme.

A villamos energia vezeték útján tetszôleges távolságra való vezetése D EPREZ (1881) eredménye. A gazdaságos átvitel biz-tosítására szükséges transzformátor B LÁTHY O TTÓ (1860—1939), D ÉRI M IKSA (1854—1938) és Z IPERNOWSKY K ÁROLY (1853— 1942) közös munkája (1885).

Villamos erőmű 1900 körül (részlet)

szénhidrogén víz szén atom ipari

3%

45%

1%

26%

25%

A hazai villamosenergia-rendszer teljesítôképessége (7518 MW)

18

1600

Az ember átalakítja környezetét — Energiaellátó rendszerek

Hazai viszonylatban az elsô, egész vá-rosra kiterjedô elektromos rendszert Te-mesvárott (1884) építettek ki. Ezt követ-te a hazai városi erômûhálózat kiépítése. A Kecskemét Város Villamfejlesztô Te-lepe 1897-ben kezdte meg mûködését,

Szentes Város Villamos Telepe 1902-ben. A kezdeti korszakra az a jellemzô, hogy a villamos energiát dugattyús gôz-gépekhez kapcsolt generátorok biztosí-tották. Késôbb dízelüzemû gépegysége-ket is használtak (Nagykôrös, 1910). Ezek a rendszerek kezdetben egymástól gazdaságilag és mûszakilag is függetle-nül mûködtek.

Az 1920-as évektôl kezdve felgyor-sult a villamosítás, fôként a meglévô „telepekre” építve fejlesztettek. Egyre nagyobb együttmûködô rend-szerek jöttek létre. A mai villamosener-gia-termelés fontosabb erômûveit és tüzelôanyagukat a mellékelt táblázat mu-tatja be.

A hazai erômûvek által kibocsátott égéstermékekben évente:

~ 430 ezer tonna kén-dioxid,

Page 20 - AP082102_kesz_konyv

This is a SEO version of AP082102_kesz_konyv. Click here to view full version

« Previous Page Table of Contents Next Page »