Page 30 - AP082102_kesz_konyv

GPS-kommunikáció

Az ember már nagyon régóta szeretné tudni, hogy a térben hol tartózkodik, és hol van a keresett vadászhely, település vagy az ellenség lakóhelye.

Kezdetben különböző módon jelölték meg (kövekkel, fákkal, festékekkel) az utakat és a fontosnak vélt helyeket. A természeti jelenségek megfigyelése is sokat segített: a Nap és a csillagok állása, a fák mohos oldala. Az iránytűt az ókori Kínában már 4 ezer évvel ezelőtt használták. Később az iránytűt fokbeosztással és egyéb segédvonalakkal, kiegészítőkkel látták el. Ezek a tájolók, amiket katonai, turisztikai, sportolási célokra használtak.

Milyen elven működik az iránytű? Milyen sportág használja a tájolót?

Rendszerint különböző leírásokat is készítettek, melyeken a jellegzetes tereptárgyak jelképeit feltüntették. Később különböző térképeket szerkesztettek, amelyek pontossága, jelrendszere eltérő volt. A csillagászat, a geometria fejlődésével és a különböző hasznos mérőeszközök megjelenésével egyre jobban tudta az ember a helyszínt „azonosítani”. Az igazi áttörést a rádiózás alkalmazása jelentette. Az ún. rádiónavigációs rendszert

főként hajók helyzetének meghatározására alkalmazták.

Tudod-e?

•

A radar szó a „radio detection and ranging” angol kifejezés rövidítéséből származik (= rádiós észlelés és mérés; szokásos elnevezése még: rádiólokátor). A radarkészülék rádióhullámok segítségével fedezi fel a célpontot, és a képernyőn lévő térképen megjeleníti. Alkalmazzák repülő-gépek, hajók helyzetének észlelésére. •

A radar alkalmazásának első, nagy jelentőségű tudományos kísérletét magyar tudós, B AY Z OL -

TÁN és kutatócsoportja végezte 1944—1946-ban. Ezzel a berendezéssel mérték meg pontosan a Föld—Hold távolságot, és egyéb csillagászati megfigyeléseket végeztek.

A GPS-t (Global Positioning System), a globális helymeghatározó rendszert az USA Védelmi Minisztériuma fejlesztette ki és üzemelteti a nap 24 órájában. Ezen fejlett helymeghatározó rendszer segítségével háromdimen-ziós helyzetmeghatározást, idő- és sebességmérést végezhetünk szárazföldön, vízen és levegőben műholdak segítségével. A Föld felszíne fölött 20 200 km magasságban kering 24 műhold, az Egyenlítővel 55 fokos szöget bezáró pályán. Egy-egy műhold naponta kb. kétszer kerüli meg a Földet. Az égbolton egy időben 7 műhold látható, amelyből helyzetmeghatározáshoz legalább 3, tengerszint feletti magasság méréséhez további egy műhold szükséges. A feltételek teljesülését a készülék mutatja.

A GPS-készüléket kamionokba, autóbuszokba, egyes személygépkocsikba, néhány típusú mezőgazdasági trak-torba, kombájnba gyárilag beépítik vagy kiegészítésként beszerelhető. A GPS-be betölthető ország- vagy várostérkép, egyes készülékek az útkereszteződés előtt emberi hangon tájékoztatnak az elfordulás irányáról, a célállomás távolságáról.

A GPS sokrétűen felhasználható. Alkalmas arra is, hogy egy-egy útszakaszon járművünk sebességét figyelemmel kísérjük. Szegeden egy körutat tettünk meg egy gépkocsival, miközben a GPS-t adatgyűjtő üzemmódban működtettük. Összesen 8,668 km távolságot 27 perc 11 másodperc alatt tettünk meg, ez 5,3 m/s, azaz 19,08 km/óra sebességet jelent. A mellékelt diagramon a Dankó Pista utcán megtett ~450,8 m úthosszra eső sebességet mutatjuk. Az eltérő színsávok keresztező utcákat jelölnek. 77 másodpercre volt szükség az áthaladáshoz, és ez ~21 km/óra átlagsebességet jelent.

Trópusivihar-előrejelzés (2007. 10. 19. 20.09; http:www.rsoe.hu)

Az ember átalakítja környezetét – Kommunikációs rendszerek

28