Page 88 - AP082102_kesz_konyv

Növények tápoldatos termesztése

A növények fejlôdéséhez biztosítanunk kell az alapvetô életfeltételeket. Ezek: a napfény, a megfelelô hômérsék-let, a víz, az oxigén és a tápanyag.

Milyen folyamat megy végbe a fotoszintézis során? Milyen kapcsolatban vannak az életfeltételek?

A talaj rögzíti, vízzel, tápanyaggal és oxigénnel látja el a növényt. A kutatók már régóta végeztek olyan kísérle-teket, ahol a talaj helyett a növény rögzítésére más anyagot használtak. Eközben természetesen biztosították a gyökér számára a vizet, a tápanyagot és az oxigént. A hidrokultúrás, más néven vízkultúrás eljárások lényege:

A növény gyökere nem a talajból, hanem tápanyagoldatból szívja fel a fejlôdéséhez szükséges összes tápsót. Amerikában már 1921-ben végeztek ilyen jellegû kísérleteket. Szegfût neveltek homokkultúrában, majd kavics-ágyban. A nagyüzemi termesztést a II. világháborúban valósították meg. Az amerikai katonák zöldségellátására létesítettek intenzív hidrokultúrás telepeket a csendes-óceáni Wake- és az atlanti-óceáni Ascension-szigeteken. Az 1950-es években Európa több országában is végeztek hidrokultúrás kísérleteket, így Németországban, Ma-gyarországon, Lengyelországban és Svájcban. Igazi elterjedése az 1970-es évekre tehetô.

1975-ben Hollandiában 5 hektáron folytattak hidrokultúrás termesztést. Jelenleg a paprikát, a paradicsomot, az uborkát és a virágok többségét szinte kizárólag ezzel az eljárással termesztik.

Az utóbbi idôben nôtt az érdeklôdés a tápoldatos termesztés iránt. Ennek egyik oka az, hogy a hajtatóberende-zésekben folyó monokultúrás termesztés következtében fertôzôdött a talaj. Olyan kártevôk és kórokozók jelen-tek meg a talajban, amelyek lehetetlenné tették a növények egészséges fejlôdését. Mivel a talaj fertôtlenítése vagy cseréje igen költséges, sok helyen alkalmazzák a tápoldatos növénytermesztést.

A hidrokultúrás eljárás a mostoha idôjárási viszonyoktól is függetleníti a termesztést, ésszerû rendszerszerve-zéssel zárt technológia alakítható ki.

Talaj helyett többféle gyökérrögzítô támasztó közeget használhatnak a termesztôk. Például: fakérget, égetett agyaggranulátumot, kókuszrostot, poliuretán habot és kôzetgyapotot.

A kôzetgyapot gyártásakor a hô hatására megolvadt és a levegô segítségével szálakká húzott kôzetre ragasztó-anyagot és vízmegtartó vegyszereket permeteznek. A ragasztóanyag befecskendezését számítógépek vezérlik. Az el-készült terméket pedig folyamatosan ellenôrzik, nehogy több ragasztóanyag kerüljön a steril kôgyapot szálakra. Az üvegházak vagy fóliasátrak talaját fehér fóliával borítják le, erre kôgyapot paplant terítenek. Ezen egyenlô távolságban találhatók a kôzetgyapot kockák, amikbe a növényeket ültetik.

Egy paplant két évig lehet használni. A koc-kákat megfelelô fertôtlenítés és újragôzölés után még egyszer be lehet ültetni. A hulladék kôzetgyapotot építôipari szigetelôanyagként lehet hasznosítani.

Magyarországon a fehér fóliát a gyártó cég újra feldolgozza, ha a termelô odaszállítja. A tápoldatban minden elem megtalálható, amelyre a növénynek szüksége van. A növé-nyek fejlôdésük során különbözô összetételû tápoldatot kívánnak. A kálium, a kalcium, a

magnézium aránya a növény szükségleteinek megfelelôen változik, és tartalmazza a mik-roelemeket is.

A hidrokultúrás kertészeti termesztés magas színvonalú, fejlett technikai hátteret kíván.

Kôzetgyapot ültetésre elôkészítve (Hollandia)

Kertkedvelőknek, kertészkedőknek – Kertészet és a technikai háttér

86