Page 9 - AP082102_kesz_konyv

Ugyanakkor alkalmazkodniuk is kell a környezethez. A talaj tulajdonságai, az idôjárás változásai, az árvi-zek, a szökôárak, a tenger szintváltozásai, a földren-gések és a vulkáni kitörések kedvezôtlenül hatnak épületeinkre, építményeinkre.

Milyen összefüggésben vannak egymással a dőlt és vas-tagított kiemeléssel jelölt természeti jelenségek?

A települések fejlôdése, a zsúfolt városi központok, az egyre kevesebb és drágább építési telek arra késztette a tervezôket, hogy minél magasabb épületeket tervez-zenek. Ahhoz, hogy a tervek valóra válhassanak, több feladatot kellett megoldaniuk.

Milyen építôanyagot és építési módot alkalmaznak? Hogyan lehet lépcsôk használata nélkül biztonságosan közlekedni az emeletek között? Hova építhetôk felhôkarcolók?

Tudod-e?

•

A legkorszerûbb felhôkarcolók vázszerkezeti rendszerûek. Nagy átmérôjû csöveket szerelnek össze, majd ezek között ge-rendákat (födém) helyeznek el, és falazatokat építenek. A csö-vekben vezetékeket helyeznek el, lifteket mûködtetnek. A mellékelt vázlat felülnézeti metszetben és elölnézeti rész-letben mutatja egy felhôkarcoló szerkezeti elrendezését. A felhôkarcolók építôanyagai: acél, beton, vasbeton, üveg és kompozit anyagok. •

Az elsô adat a felvonóról Kr. e. 230-ból származik. A görö-gök használták elôször. Részletes leírás a római korból maradt fel. Néró császár hatalmas palotát építtetett, ahol 40 méteres aknában egy felvonót mûködtetett. A felvonó még biztonsági berendezéssel is el volt látva, a fülke aljára jó vastag, felfújt bôrpárnát erôsítettek. A 19. században többen foglalkoztak felvonók fejlesztésével. 1853-ban E LISHA O TIS amerikai mér-

nök egy NewYork-i kiállításon mutatta be modern személyszállító liftjét. Automatikus bizton-sági berendezése megakadályozta a lift lezuhanását. (Forrás: Csetri—Jenei: Technikatörténeti kronológia. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998, 291—292.)

Az építmények alapzatát a talaj szerkezetéhez igazítva kell megtervezni. A talaj alap-kôzetei behatárolják az épületek méreteit is.

A Manhattan szigeti épületek gránittömbre épültek, ezért az épületek az égbe nyúlnak. A Lon-don alatti lágy, agyagos réteg csak 60 emeletes épületek alkotását teszi lehetôvé.

A szélnyomás és az általa okozott rezgések is kárt tehetnek az épületekben.

A rezgések kompenzálására a magas épületek tetôszintjén mozgó tömeget helyeznek el, mely a tehetetlenség miatt ellenkezô irányú mozgást végez. Projekt:

1. Kiselôadás keretében mutass be egy alkotást!

2. Jelöld egyszerûsített térképen az eddig bemutatott épületek helyszínét!

3. Keress képeket, cikkeket, videofilmeket, amelyekben természeti katasztrófákat örökítenek meg! Miért dôltek össze az épületek, építmények? Mi történt 2001. szeptember 11-én? 4. Keress fényképeket régi és új felvonókról! Milyen új berendezések segítik az épületen belüli és az épületek közötti közlekedést? Sorold fel ezek jellemzôit!

5. Keress az interneten különleges épületekrôl és építményekrôl képeket! Készíts tablót ezek felhasználásával! Ellenőrizd tudásodat!

Milyen összefüggés van a 7. oldal első bekezdésében vastagított betűvel jelölt fogalmak között? Hogyan hatnak ezek az építményekre?

A tornyok üvegfelületei és alakja figyelemfelkeltô

Különleges épületegyüttesek (München)

Velence szigetekre és cölöpökre épült

7

Felhôkarcoló szerkezeti elve

A lift mûködési elve