Basic HTML Version
10. évfolyam 80 60 5
70 35 5
11. évfolyam 70 53 7
68 45 7
12. évfolyam
70 44 6
60 52 8
d)
A 16 éves lányok zölddel jelölt oszlopából kiolvasható, hogy 1 + 60 + 70
ilyen tanuló van.
A táblázatban egy iskola tanulóiról gyűjtött adatok szerepelnek. A diákok össz
példánkban a
statisztikai sokaság.
A fenti példánkban szereplő táblázat elkészítéséhez az kellett, hogy egy-egy t
ról a következő adatokat tudják: neme, évfolyama, életkora. A statisztikában
a jellemzőket
ismérv
nek nevezzük. Az ismérvek között szerepelhet olyan, a
számmal fejezünk ki (évfolyam, életkor), és olyan is, mint a diákok neme,
nem számjellegű mennyiség.
EFINÍCIÓ:
Amikor egy ismérv alapján vizsgálunk egy sokasá
D
adatok
at kapunk.
EFINÍCIÓ:
Ha egy ismérv nem mérhető tulajdonságot takar, a
D
minőségi ismérv
nek nevezzük.
Ha egy ismérv alapján kapott adataink nem számok, akkor az ismérv csak mi
lehet. De vannak olyan, számmal jelölt adatokat eredményező ismérvek is,
minőségi ismérvek. A példánkban szereplő évfolyam is ilyen, de minőségi i
lenne az is, ha a diákok telefonszámát vagy lakóhelyük postai irányítószámát
volna össze.
EFINÍCIÓ:
A megszámlálható, mérhető tulajdonságot jelölő ismérvet
D
mennyiségi ismérv
nek nevezzük.
Ha az ismérv az évfolyam, 255 esetben kapjuk azt az adatot, hogy valaki
folyamra jár. Ezt a statisztika nyelvén úgy mondjuk, hogy a „9. évfolyamos”
gyakorisága
255. Ha az ismérv a tanuló neme, a „fiú” adat gyakorisága 450.
EFINÍCIÓ:
Ha megszámoljuk, hogy egy lehetséges adat hányszor fo
D
elő az adatok között, az adat
gyakoriság
át kapjuk.
TEX 2013. június 30. –
(2. lap/221. old.)
∗
Matematika 9.
∗
(12ST)
C
M
Y
K