mokat jelölték meg. Vagyis több kitöltési lehetőség van -ban, mint -ben.
3. példa
Négy-négy kártyánk van, s rajtuk az alábbi betűk:
1. , , , ;
2. , , , .
Melyik esetben képezhető (az összes kártya felhasználásával) több négybetűs
kombináció? (Természetesen nem kell értelmes szót kapnunk.)
Megoldás
Párosítsuk egymással a kártyákat:
↔
,
↔
,
↔
,
↔
.
Akárhogyan rakunk ki egy kék „szót”, ahhoz biztosan két barna „szó” tartozi
dául a
-hez társítható a
és a
is. Ezért az 1. esetben va
lehetőség. Az is kiderült, hogy kétszer annyi, mint a 2. esetben.
4. példa
a)
Az ábrán látható számozású jegyet két szám bejelölésével érvényesítik.
Nézzük az összes egymástól különböző, érvényes jegyet!
b)
Képezzük az összes kétjegyű számot az 1, 2, 3, 4, 5, 6 számjegyekből
úgy, hogy a két számjegy különböző legyen!
Melyik esetben van több lehetőség?
Megoldás
Vegyünk egy érvényes jegyet!
Ehhez társíthatjuk a 36-ot és a 63-at is. Hasonló a helyzet a többi jegy
esetén is. Tehát a
b)
esetben van több lehetőség, épp kétszer annyi, mint az
a)
esetben.
5. példa
Az , , , , jelekből mikor képezhető több négybetűs szó (jelsorozat):
a)
ha egy betűt egy szóban legfeljebb egyszer használhatunk fel, vagy
b)
ha egy betűt egy szóban többször is felhasználhatunk?
TEX 2013. június 30. –
(5. lap/7. old.)
∗
Matematika 9.
∗
(07K)
C
M
Y
K