Basic HTML Version
127
Auguste Rodin:
A csók
(1886), márvány,
87×51×55 cm, Párizs, Musée rodin
A csók
című alkotás
A pokol kapuja
számára készült, de végül
nem került a kompozíció szereplői közé, hanem önálló alkotás-
ként a szerelem szimbólumává vált.
A szobor megformálásához Dante pokolra jutott szerelmespár-
jának – a 13. század végén Riminiben élt Paolo és Francesca –
tragikus sorsa adta az ötletet. Az egymástól eltiltott szerelmese-
ket akkor ragadta el a halál, amikor szenvedélyes csókban szinte
eggyé váltak. Rodin barátja – a költő Rainer Maria Rilke – így ír
a műről:
„A szobor varázsa az életnek e diszkrét és önzetlen osz-
tozkodásában rejlik, érezzük, ahogy az egymáshoz simuló test-
felületeken hullámok csapnak át, a szépség, a sejtelem és az erő
borzongásai. Ezért akarjuk e csók boldogságát a két test egész
felületén látni; mint amikor felkel a nap, és fénye szerteszét ter-
jed. Akárcsak Rodin többi szoborcsoportjában, a szereplők ma-
gába zárt, önálló világot alkotnak.”
Az 1893-as chicagói kiállítás nézői túlságosan erotikusnak talál-
ták a szobrot, szokatlannak érezték a szenvedély és a teljes oda-
adás ilyen nyílt megformálását.
A szobor impresszionista vonásokkal is rendelkezik. Melyek ezek?
• A mozdulat jellegzetességének pillanatképszerű rögzítése.
• A testtartás és a mozdulatok felfelé irányuló lendülete dinami-
kussá teszi a kompozíciót.
• A márvány sima és elnagyoltan megfaragott, érdes felületű
sziklatömbje izgalmas, vibráló fény-árnyék hatást kölcsönöz a
szobornak.
• A szobor szinte barokkos mozgalmasságát, a szereplők heves,
szenvedélyes mozdulatát összefogja a tömör kompozíció.
Dante alighieri (dante aligieri)
Isteni színjátéka
ihlette fő művét,
A pokol
kapujá
t, amelyen bár szinte egész életén át dolgozott, mégsem sikerült
befejeznie. ez a hatalmas bronzkapu a leendő párizsi Díszítőművésze-
tek Múzeumának főbejáratát ékesítette volna. eredeti elképzelése sze-
rint a kompozíció kétszáz mozgalmas figurából tevődött volna össze,
amelyből több szobrot és szoborcsoportot önálló szoborként készített
volna el. Például az egyik leghíresebb művét, a
Gondolkodó
t vagy a
másik igen népszerű alkotását,
A csók
szerelmespárját is ide szánta.
a kapu tetején
Az árnyak
című szoborcsoport áll. a három össze-
kapcsolódó férfialak roskadozó testtartása és fájdalmas arckifejezése
a földi élettől búcsúzó – és a pokol kapuja felé tartó – lelkek útját jel-
képezi. a kapu felületét zsúfolásig megtöltő – a síkból különböző ma-
gasságban kidomborodó – kárhozottak alakjai közül a magába roskadó
Gondolkodó
szobra emelkedik ki legjobban. Valószínűleg a gondolatai-
ba mélyedt Dante jelképes ábrázolása, de az emberi értelem és tudás
szimbóluma is egyben.
A pokol kapuja
kompozíció 1906 és 1922 között
emlékműként állt a párizsi Panthéon előtt.
Auguste Rodin:
A pokol kapuja
(1880–1917), gipszmásolat,
Párizs, Musée d’Orsay. (a kapu bronzöntvénye a párizsi rodin
Múzeumban található)
Dante Alighieri:
Isteni színjáték
(Harmadik ének: A Pokol kapuja)
„
Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába,
én rajtam át oda, hol nincs vigasság,
rajtam a kárhozott nép városába.
[…]
Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel,
csupán örökkel; s én örökkön állok.
Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel
”
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 127
8/2/13 12:47: