Basic HTML Version
23
Szent Sebestyén:
keresztény tiszt
volt a római praetoriánus gárdában
a 3. században. amikor felfedezték,
hogy ő is a kereszténység híve, a
császár elrendelte a kivégzését. Sok
nyíl eltalálta, de mégis túlélte, és
egy Irén nevű asszony ápolta sebe-
it. amikor megjelent a császár előtt,
a római katonák halálra kövezték.
szerigráfia:
síknyomású sokszorosító
grafikai eljárás. a kifedéses (negatív)
módszernél a rajzot a szita hátolda-
lán, tükörképszerűen megfordítva
úgy készítik el, hogy a nemnyomtató
negatív foltokat lefestik. Vagyis a szi-
tának azon részeit, ahol nem visznek
át színt a képre, viasszal, hidegenyv-
vel, nitrozománccal vagy denatu-
rált szeszben oldott sellakkal fedik le.
a festék így csak a szitaszövet fedet-
len területén hatolhat át, amikor a si-
mító eszköz segítségével átnyomják
rajta. a pozitív technikánál a rajzot
tussal (vagy litokrétával) készítik el,
majd a szövet egészét vízben oldott
enyvvel bevonják és megszárítják.
ezután a zsíros rajzot terpentinnel le-
mossák, amely feloldja a fölötte lévő
enyvréteget, így a szita nyomófelü-
letei szabaddá válnak. a rajz negatív
felületeit készen kapott sablonokból
is ki lehet vágni, ezeket a szitára ráva-
salják vagy ragasztják. Végül a rajzot
papírra (vagymás anyagra) nyomtat-
ják. a nyomtatás után egy speciális
hígítóval lemossák a sablont, így újra
felhasználható lesz. Ma már a sziták
elkészítéséhez egyszerű fototechni-
kai eljárást alkalmaznak. a keretre
feszített szitát fényérzékeny anyag-
gal vonják be, majd megszárítják. ez-
után a pauszra vagy filmre vitt rajzot
ráhelyezik a szitára, üveglappal rögzí-
tik, és ötszáz- vagy ezerwattos halo-
génizzóval kb. egy méter távolságról
megvilágítják, a fotoemulzió fajtájá-
tól függően öt-húsz percig. a szita-
nyomat előhívása (átmosása) több-
nyire vízzel történik. a megvilágított
szitát addig mossák, amíg a rajzi rész
élesen átlátszó nem lesz. utána a vi-
zet felitatják a szitáról, majd tökélete-
sen megszárítják, így már nyomtat-
ható lesz a kívánt kép.
Szilénosz
(vagy Pán): a mitológiai tör-
ténetek szereplőjeként Bacchus (Dio-
nüszosz) társa volt a tivornyázásban.
Szamárháton ábrázolják kövér, vi-
dám, részeg öregemberként.
szintetizmus:
a görög
szüntézis
szó-
ból ered, jelentése: ’összetétel’. Paul
Gauguin fejlesztette ki ezt a leegy-
szerűsített formákat, erőteljes kon-
túrokat alkalmazó festészeti stílust.
szuprematizmus:
a latin
supremus
szó-
ból ered, jelentése: ’legfelső, vég-
ső’. Kazimir Malevics által kifejlesztett
absztrakt művészeti stílus. Képeit ki-
zárólag egyszerű mértani formákból
komponálta, ezekkel a minimális esz-
közökkel kívánt minden érzelmi ha-
tást elérni. 1913-ban festette meg első
szuprematista képét, amelynek címe
Fekete négyzet
.
tabernákulum:
1. szentségház, a ka-
tolikus templomok oltárának köze-
pén álló díszes szekrényke, mely-
ben az oltári szentséget tartják;
2. a 18. század jellegzetes bútora: al-
só része fióksorral ellátott komód
alakú, középrésze lehajtható íróla-
pos, felső része fióksoros és polcos
kialakítású.
tambur
(kupoladob): a kupola és a
tartóelemek közé épült – a kupola
alátámasztására szolgáló – henge-
res vagy sokszögű épületrészlet.
triptichon:
három részből álló szár-
nyas oltár, melynek középső részé-
hez kétoldalt egy-egy oldalszárny
kapcsolódik.
Új Tárgyilagosság:
a dadaizmusból új
irányzatok nőttek ki. a német dadais-
ták szembefordulva az expresszioniz-
mus érzelemközpontúságával, a ku-
bizmus síkokra egyszerűsítésével és a
konstruktivizmus absztrahációjával,
a valóság természetelvű visszaadá-
sát tűzték ki célul. 1918-ban megala-
pították a Neue Sachlichkeit (Új Tár-
gyilagosság) csoportot, amelynek
legjelentősebb tagjai: Otto Dix, Ge-
orge Grosz, Christian Schad és Max
Beckmann voltak. az első világhá-
ború borzalmai mindegyikőjüket
megviselték. a fronton töltött idő
rémisztő emlékeitől úgy próbáltak
szabadulni, hogy szorongásaikat,
belső feszültségüket képpé formál-
ták. Gyűlölték az erőszakot, a hazug
és hamis cselekedeteket. Pont ezért
a lehető legapróbb részletezettség-
gel, realisztikusan jelenítették meg a
különböző szörnyűségeket. festmé-
nyeik minden szépítés nélkül – szin-
te kegyetlenül – szembesítik az em-
bereket az élet sötét, véres oldalával.
Képeik egyben könyörtelen társada-
lomkritikák is. főbb témáik: a fényűző
gazdagság és a nyomor szembeállí-
tásának, a nagyvárosi élet „örömei-
nek” (éjszakai mulatók, prostituáltak
stb.), a hadirokkantaknak, valamint a
fegyvergyárosok ellentmondásoktól
terhes világának, az erkölcsi romlás-
nak és a társadalmi képmutatásnak
az ábrázolása. 1933-ban, Hitler hata-
lomra jutását követően művésze-
tüket „elfajzottnak” minősítették, és
megtiltották, hogy alkotásaikat kiállít-
sák. ennek hatására közülük többen
inkább az emigrációt választották.
úrihímzés:
selyem-, arany- vagy ezüst-
szállal készült finom kidolgozású, fő-
leg reneszánsz, török és perzsa mo-
tívumokat alkalmazó hímzés.
verizmus:
a latin
verus
szóból ered, je-
lentése: ’igazság’. az 1920-as években
kibontakozó mozgalom tagjai realis-
ta ábrázolásmóddal készítették mun-
káikat, amelyek szigorú kritikát adtak
a társadalomról. ezt a kifejezést el-
sődlegesen az Új Tárgyilagosság cso-
port művészetére vonatkoztatják.
vasbeton:
a beton olyan mestersége-
sen öntött kőzet, amely kötőanyag-
ból (cement), adalékanyagokból (ka-
vics, kövek) és vízből áll. Megkötése
után nagy szilárdságú. a vasbeton-
ban az acél veszi fel a támadó húzó-
erőket és a nyomóerők egy részét.
a modern vasbetontechnika a 19.
század leleménye volt, amelyet a
20. században továbbfejlesztettek.
Használata újszerű formai megoldá-
sokat tett lehetővé (pl. előre gyár-
tott betonszelvényekből készült a
sydney-i
Operaház
is, amely az orga-
nikus stílust követi).
ké
pzeletv10_uj_2013.indd 230
8/2/13 12:50: