8
Mi-re jó?
– Mire jó, ha megtanulod a betűket? – kérdezte Pöszke.
– Mindent el tudok olvasni, amit leírtak – válaszoltam én.
– És hol vannak a betűk? – kérdezte Pöszke.
– A legtöbb a könyvekben van, de mindenütt vannak – mondtam
én. (…)
A cukrászda elé értünk. A kirakatban egy nagy, kézzel írt tábla volt.
Nagyon szerettem volna, ha Pöszke megkérdi, hogy mi van odaírva.
De nem kérdezte. Én kérdeztem őt.
– Tudod, mi van odaírva?
Pöszke vállat vont. (…)
– Fagylalt kapható! – kia
bál-tam.
Pöszke nagyon meg
örült ennek, de a
mamája nem any
nyi-ra.
– Vacsora előtt
igazán nem kell
fagylaltot enne
tek! – mondta.
De addig könyörög
tünk, hogy mégiscsak
vett nekünk két kis töl
csér-rel.
– Most láthatod, hogy mire jó, ha az ember tud olvasni! – mondtam
Pöszkének, és ő bólogatott. Mert jó volt a fagyi.
Janikovszky Éva nyomán
1.
Kikről szól a történet? Hány évesek? Vitassátok meg!
2.
Miért hívták az egyik kislányt Pöszkének? Neked mi a beceneved?
3.
Miben segítette a történet egyik szereplőjét az olvasástudás? Szerinte
tek mire jó az olvasás? Beszéljétek meg párokban!
4.
Melyik mondat kapcsolódik a rajzhoz? Olvasd fel a szövegből!
5.
Játszszátok el csoportokban a lányok és a nagymama beszélgetését!
d
7szinvarazs_jav.indd 8
7/25/