Nagyapó
Bizony, már magam is öregszem, és még mindig emlékszem a jó nagyapóra. Pedig
akkor még kisgyermek voltam.
Nagyapó nagyon kicsi és gyönge volt. Nem is igen járkált, csak üldögélt a nagy ka
rosszékben. Jó időben a tornácon sütkérezett, szeles, esős napokon a kályha mellett
üldögélt. Sehogy sem tudtam fölérni ésszel, hogy ugyan miért tőle kérdezik meg, mi
legyen az ebéd. Ha egyszer elszendergett, mindenki lábujjhegyen járt, suttogva be
szélt. Egyszer, mikor édesapám azt kérdezte tőlem, mi szeretnék lenni, ki is mond
tam, ami a szívemen volt:
– Nagyapó szeretnék lenni!
– Ugyan miért?
– Mert ő semmit sem dolgozik, mégis mindenki a ked
vét keresi.
Édesapám elkomolyodva nézett rám:
– Hát aztán, te azt hiszed, hogy ez
nincs rendjén?
– Én nem tudom – mondtam
egy kicsit megszeppenve –, de
édesapám azt szokta mondani:
aki nem dolgozik, ne is egyék!
Aznap délben nekem nem
terítettek.
Rózsás kis tányérom, ma-
daras kis poharam nem volt az
asztalon.
– Hát én? – kérdeztem ijedten.
– Te nem kapsz ebédet – kanalazta édesapám a levesét. – Aki nem dolgozik, ne
is egyék!
– De én még nem tudok dolgozni! – borultam sírva az asztalra.
– Nagyapó pedig már nem tud dolgozni – simogatta meg apám a hajamat. – Belá
tod már, buksi, milyen oktalanságot beszéltél?
Elszégyelltem magam, és most már nem esett jól az ebéd, akárhogy unszoltak is.
Alig vártam, hogy megölelhessem nagyapót, és bocsánatot kérjek tőle.
Móra Ferenc
1.
Felelj a kérdésekre!
Miben és hol üldögélt nagyapó? Miért nem tudott dolgozni?
Mi szeretett volna lenni a kisfiú? Miért?
Miért nem terítettek a kisfiúnak délben? Mit tett végül?
2.
Keresd ki a szövegből a közmondást! Melyik tanult olvasmány jut eszedbe róla?
3.
Adj új címet az elbeszélésnek! Írd le a füzetedbe!
m
z
a
k m l
z
s
d
p v
a
t
d n
7szinvarazs_jav.indd 107
7/25/