Országjáró útján Mátyás király találkozik egy szegény emberrel. Megkérdi tőle:
– Mi a te mesterséged?
– Az enyém? Seprűfonó, felséges uram.
– Na, tudod mit, jóember? Három hét múlva gyere föl Rimaszombatba a heti vá
sárra, de hozzál magaddal legalább egy szekérderékra való seprűt! Állj ki árulni, de
nehogy öt krajcárt kérjél darabjáért, hanem ötven krajcárt! Megértetted? Én odame
gyek, és megveszem tőled az elsőt, mindenki látni fogja, mennyiért. De meg ne lás
sam, hogy utána bárkinek is olcsóbban adod, darabját ötven krajcárjával adhatod
csak mindenkinek!
A seprűfonó megfogadta a tanácsot, és a rimaszombati vásárban ötven krajcárjával
kezdte seprűit kikiáltani. A vevők először még kinevették, hogy ilyen drágán kínálja, ha
nem aztán kivonult kíséretével Mátyás király a piacra, és egyenesen a seprűfonóhoz
ment oda.
– Hogy adod a seprűt, jó
ember?
– Ötven krajcárért darab
ját, felséges királyom!
– Ötven krajcár? Nem is
sok egy ilyen gondosan meg
font, erős nyelű, pompás ci
rokseprűért
1
! No, adjál csak
nekem egyet!
Több se kellett! Rögtön kér
tek maguknak egyetegyet a
király emberei, aztán sorban
a többiek. Valóságos tolon
gás támadt a seprűfonó por
tékája
2
körül.
Heteken és hónapokon át
nem győzött elég seprűt fonni, s hiába adta drágán, a vevők vitték, mint a cukrot.
Így aztán meggazdagodott a derék seprűfonó, sőt, a király még meg is jutalmazta.
szlovák népmese (Závada Pál gyűjtése)
1
cirok: magasra növő fűféle növény, seprűkötésre használják
2
portéka: piaci áru
Mátyás király országjáráson
1.
Vitassátok meg! Miért szabhatott magas árat a seprűkért a király? Miért ő vásá
rolta meg az első darabot?
2.
Párokban játsszátok el egy seprű eladását! A vevő alkudozzon, a seprűfonó bizony
gassa, hogy a portékája megéri az árát!
b
7szinvarazs_jav.indd 83
7/25/