Page 84 - 7szinvarazs_jav.indd

84
Egyszer Mátyás király egy sűrű erdőben vadászott. Elszakadt társaitól, eltévedt.
Kereste a többieket, de nem találta. Végre rátalált egy magányosan álló kunyhóra.
Bekopogott, egy öreg anyó nyitott ajtót. A király illendően köszöntötte. Elmondta,
hogy eltévedt, s szállást kérne éjszakára.
Az anyóka szívesen fogadta. Azt mondta, elalhat a padon, de vacsorát nem tud
neki adni. Mikor látta, hogy vendége nagyon éhes, levágta egyetlen tyúkocskáját, s
finom levest főzött belőle. Mátyás szíve örült, mikor meglátta az ételt. Megszámlálta,
hány zsírcsepp van a tetején. Elmondta, hogy ő
Mátyás király. Megígérte, hogy annyi aranyat fi-
zet, ahány zsírcsepp van a levesen.
Mátyás kiszámolta az erszényéből az asztal-
ra a pénzt. Éppen ekkor értek oda a vadászok.
Meglátták az asztalon lévő aranyakat.
Mátyás elmesélte nekik, hogy miért kapta
az anyóka. A király szakácsa megirigyelte, s el-
határozta, hogy jó zsíros levest főz majd a ki-
rálynak.
A palotában elkészítette a zsíros levest. Fel-
tálalta. Mátyás ránézett, s nagyon mérges lett.
Dühében elzavarta a szakácsot.
A pórul járt szakács lógó orral távozott. Sok
aranyat akart, de végül semmit nem kapott.
magyar népmese nyomán
Mátyást megvendégelik
(rövidített változat)
Illemkockák
Az étkezés illemszabályai
♦ Ét­ke­zés előtt min­dig moss kezet!
♦ Nyu­god­tan és egye­ne­sen ülj a he­lye­den! Ne tá­masz­kodj kö­nyö­köd­
del az asz­talra, és ne hin­tázz a szé­ke­den!
♦ Kí­vánj jó ét­vá­gyat asz­tal­tár­sa­id­nak!
♦ Ne szür­csöld a le­vest!
♦ Az ételt az evő­esz­köz­zel tedd a szád­ba! Tele száj­jal ne be­szélj!
♦ A kést csak vá­gásra, ke­nésre hasz­náld!
♦ A csontokat tedd a tányérod szélére, vagy a csonttányérra!
♦ A ke­nyér­sze­le­tet ne ha­rapd, ha­nem törj le be­lőle apró fa­la­tokat!
♦ Ha vé­gez­tél, kö­szönd meg az ételt, de csak ak­kor állj fel az asz­tal­tól, ha már a
töb­biek is be­fe­jez­ték az ét­ke­zést!
7szinvarazs_jav.indd 84 7/25/