Page 86 - 7szinvarazs_jav.indd

86
Egy­szer volt, hol nem volt, volt egy mol­­nár­nak egy ta­ka­ros, okos le­á­nya. Olyan
okos volt, hogy he­ted­hét or­szág­ra el­ment a híre. Meg­hallja ezt a király. Oda­i­zen, hogy
van neki a pad­lásán száz­esz­ten­dős ken­dere, fonja meg azt arany­­fo­nál­nak.
A le­ány erre vissza­i­zen, hogy van ne­kik egy szá­zesz­ten­dős sö­vény­ke­rí­té­sük. Csi­nál­
tas­son a ki­rály ab­ból ara­nyor­sót, ak­kor szí­ve­sen meg­fonja az arany­fo­na­lat. Mert azt
csak nem kí­ván­hatja a ki­rály, hogy a drága arany­fo­na­lat ha­szon­ta­lan fa­or­són fonja
meg.
Tet­szett a ki­rály­nak a fe­le­let. Me­gint izen a le­ány­nak. Van neki a pad­lá­son egy régi,
lyu­kas kor­sója, fol­tozza meg, ha tudja.
Me­gint vissza­i­zen a le­ány, hogy for­dít­tassa ki a ki­rály a kor­sót. Mert az öregapja se
hal­lott olyat, hogy a szí­né­ről fol­doz­tak volna meg va­la­mit.
Ez a fe­le­let még job­ban meg­tet­szett a ki­rály­nak. Most meg már azt izente, hogy
men­jen el a le­ány őhozzá. De men­jen is, meg ne is, kö­szön­jön is meg ne is, vi­gyen is
aján­dé­kot, meg ne is.
Erre a le­ány el­kérte az ap­já­tól a sza­ma­rát. Fe­lült a há­tára, úgy ment a ki­rály elébe.
Ott­hon egy ga­lam­bot meg­fogott, két szita közé tette, és elv­itte mag­á­val.
Mi­kor az­tán a ki­rály elébe ért, egy szót sem szólt, ha­nem meg­haj­totta ma­gát, az-
tán a ga­lam­bot a szita kö­zül el­repí­tet­te.
Így az­tán ment is, nem is; kö­szönt is, nem is; vitt is aján­dé­kot, nem is.
A ki­rály úgy meg­sze­rette az okos le­ányt, hogy mind­járt el­vette fel­esé­gül.
ma­gyar nép­mese
Az okos leány
1. Játsszátok el hármas csoportokban a király és a leány üzenetváltásait! Egy hírvi-
vő közvetítse az üzeneteket!
2. Versenyezzetek! Ki tudja minél többféleképpen mondani azt, hogy okos? A gyűj-
tött szavakat írjátok le a füzetetekbe!
3. Hányadik próbatételt ábrázolja a kép? Olvasd fel a hozzá tartozó mondatot!

7szinvarazs_jav.indd 86 7/25/