Basic HTML Version
89
A 2. osztályban tanult fogalmak
ábécé
◆
A magyar nyelvben a következő betűket használjuk: a, á, b, c, cs, d, dz, dzs,
e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, w, x, y, z,
zs. A betűknek ezt a sorát ábécének nevezzük.
beszélői szándék
◆
Beszédünkben és írásunkban legtöbbször közlünk, kérdezünk.
Előfordul, hogy örömünkben vagy fájdalmunkban felkiáltunk, illetve kérésünket,
vágyainkat mondjuk el másoknak. Ezeket a beszélői szándékokat különböző mon-
datfajtákkal fejezzük ki.
betű
◆
A betű a beszédhangok írott vagy nyomtatott jele. A betű az írásjegyek száma
szerint lehet egyjegyű (pl.: a, r, k, ő), kétjegyű (pl.: cs, dz, ly) vagy háromjegyű (dzs).
betűrend
◆
A szavak sorba rendezése az ábécé szerint. A szótárak, névsorok, tele-
fonkönyvek betűrendben sorolják fel a szavakat.
-e kérdőszó (kérdőszócska)
◆
Kérdő mondatban fordul elő. Mindig kötőjellel kap-
csoljuk a szóhoz. (Pl.: Tudsz-e úszni?)
elválasztás
◆
Írás közben előfordul, hogy el kell választani a szavakat. Az elválasztás
a szótagolás szerint történik. Az egy szótagú szavakat nem választjuk el. A szomszé-
dos magánhangzókat elválaszthatjuk a szavakban. (Pl.: fi-ók, Be-áta.)
A szavakban a magánhangzók között egy vagy több mássalhangzó állhat. Elválasz-
táskor mindig csak egy mássalhangzó megy át a következő szótagba. (Pl.: me-
z
ő,
er-
d
ő, föld-
j
e.)
felkiáltó mondat
◆
A felkiáltó mondattal indulatainkat, érzéseinket (örömöt, fáj-
dalmat, meglepődést stb.) fejezzük ki. Írásban a felkiáltó mondat végére felkiáltóje-
let teszünk. (Pl.: Jaj, de nagyot villámlott
!
)
felszólító mondat
◆
A felszólító mondattal kérünk, parancsolunk, felszólítunk vagy
tiltunk. Írásban a felszólító mondat végére felkiáltójelet teszünk. (Pl.: Ne menj a
mély vízbe
!
)
hang (beszédhang)
◆
A nyelv legkisebb eleme. Jelentése nincs. A magyar nyelvben
– a
j
és
ly
kivételével – minden hangnak egy betű felel meg.
kérdő mondat
◆
A kérdő mondattal kérdezünk, tudakozódunk, érdeklődünk arról,
amit nem tudunk. Írásban a kérdő mondat végére kérdőjelet teszünk. (Pl.: Hány
órakor kezdődik az előadás
?
)
kijelentő mondat
◆
A kijelentő mondattal közlünk, kijelentünk, megállapítunk va-
lamit. Írásban a kijelentő mondat végére pontot teszünk. (Pl.: Ősszel egyre rövideb-
bek a nappalok
.
)
nyelvtan2_ok.indd 89
7/23/13 3