Page 133 - 7szinvirag_borito_sima.indd

Ez a gémfélékhez tartozó hófehér madár a magyar természetvédelem címerében lát-ható. Az egész világon elterjedt, hazánkban a Kis-Balaton, a Velencei-tó vagy más vizes élôhelyek közelében él. A halastavak nádasai-ban, a Tisza menti ártéri erdôk gémtelepein vagy a még meglévô nagyobb mocsarakban költ. A hajdan sokkal nagyobb állomány a fo-lyószabályozás, a mocsarak lecsapolása és a dísztollaik miatt történô vadászat következté-ben erôsen megfogyatkozott. Az 1996-ban végzett számlálások szerint 1425 pár fészkelt Magyarországon.

A nagy kócsag vonuló madár, a telet Eu-rópa déli felén tölti, de a mindenkori idôjárás-tól függôen kisebb vagy nagyobb számban rendszeresen át is telel. A vonulók már feb-ruár végén, március elején felbukkannak költôhelyükön.

A gémtelepek az öreg nádasok legsûrûbb ré-szén alakulnak ki. A madarak 120-130 cm maga-san letördelik a nádat, s erre az alapra száraz nö-vényi szálakat hordanak. A kész fészek átmérôje

80-120 cm, magassága 25-35 cm. A nagy, aká 100 párt is számláló telepek olyan közel épülne egymáshoz, hogy légifelvételeken összefüggô egységes aljzatnak tûnnek.

A költések korán, már március dereká megkezdôdnek. Az általában 3-4, világoské tojáson a szülôk felváltva kotlanak. A fióká 25-26 nap alatt kelnek ki. Mindkét szülô etet a környéken gyûjtött és lenyelt táplálékot a fi ókák torkába öklendezik. Azok korán kimász nak a fészekbôl, és a közelben, nádszálako kapaszkodva vagy a bokrok ágain ülve várjá szüleiket a jó falatokkal.

A nagy kócsag tápláléka vízirovarokból békákból, gôtékbôl, apró halakból áll. A víz ben látványosan vadásznak. Néha hasig me rülve, mozdulatlanul várnak az alkalmas pilla natra, aztán lassan elôrehajolnak és hegye csôrükkel villámgyorsan vágnak a kiszemel zsákmányra. Nyár végén a mezôkön, lege lôkön pockokra, egerekre lesnek.

Schmidt Ego